Századok – 2013
MŰHELY - Farkas Katalin: Vidats János tragédiája. A szélsőbaloldali politizálás színterei és korlátai a kiegyezést követő években V/1293
lók valóban maguk után vonták-e a kormánypárti támadásokat, a csőd tárgyalásakor még visszatérünk. Az alapszabályok szerint a takarékpénztár négyféle üzletágban tevékenykedett. Takarékbetéteket gyűjtött, amelyekre a korban jellemző mértékű, 5, majd 6 százalékos kamatot fizetett. A legkisebb elhelyezhető összeg 50 krajcár volt, ami jelzi, hogy a kispénzű ügyfelekre is számítottak. Az „előlegzési üzlet” keretében a takarékpénztárnál zálogba elhelyezett értékpapírokra, továbbá arany- és ezüstpénzekre adtak kölcsönt legfeljebb értékük háromnegyedéig. A „kölcsön-üzlet” tulajdonképpen ingatlan alapú jelzálogkölcsönt jelentett volna, ennek tényleges gyakorlására utaló adatok azonban semelyik év üzleti jelentésében nem szerepelnek. A negyedik, és forgalmát tekintve a legjelentősebb üzletág a váltóleszámítolás volt. A takarékpénztár szervezeti keretein belül működött egy hitelegylet is, amelynek célja az alapszabályok szerint az volt, hogy „a kevésbé vagyonost, különösen pedig az iparűző osztály felsegélését előmozdítsa”. Az egyletnek bármely hitelképes budapesti lakos tagja lehetett, amennyiben hitelkérelmét a takarékpénztár vezetése elfogadta. Az egyleti tagok kötelesek voltak az általuk kért hitel 5 százalékát az egyleti pénztárba befizetni. Ezekből a befizetésekből egy „biztosítéki alapot” hoztak létre. A hiteltulajdonosok egyetemlegesen kezeskedtek egymásért a takarékpénztár irányába. Amennyiben tehát a biztosítéki alap pénze valamely egyleti tag fizetőképtelensége miatt megfogyatkozott, a többi egyleti tag köteles volt azt hitele arányában, de legfeljebb a hitelként felvett összeg mértékéig kipótolni.100 A hitelegylet tulajdonképpen a munkásegyleti szervezés során létrehozott, majd csődbe jutott önsegélyező bankot pótolta. Fontos különbség volt azonban, hogy a hitelegylet mögött ott állt egy jelentős tőkével rendelkező pénzintézet. Az üzleti vállalkozás és a szociális feladatot felvállaló egylet közös működtetése, legalábbis eleinte, életképesebbnek bizonyult mint a rövid életű önsegélyező bank. A Ferenc- és Józsefvárosi Takarékpénztár forgalma és tiszta nyeresége 1869. augusztus elsején történt megalakulása és az 1873. február 23-án tartott utolsó rendes közgyűlése között folyamatosan nőtt. Az 1872-es év kiemelkedően sikeres volt az intézet történetében. A tiszta nyereség 1873 elejére az egy évvel korábbi összegnek több mint ötszörösére nőtt. 1872-ben hatezer darab százforintos részvény kibocsátásával egymillió forintra növelték a részvénytőkét.101 Ugyancsak 1873 elején fizették a legjelentősebb osztalékot a részvények után, ami 15 százalék volt. Ez azért is figyelemre méltó, mert az 1872-es év tiszta nyeresége a jelentősen megnövelt saját tőke arányában az első mérleg szerint nem érte el a 10 százalékot. Később egy újabb mérleget készítettek, amelyben ez az arány magasabbnak volt feltüntetve, elsősorban azért, mert a takarékpénztár székházának értéknövekedésére hivatkozva a korábbinál magasabb nyereséget könyveltek el. VIDATS JÁNOS TRAGÉDIÁJA 1315 100 MNL OL K 231 1899-10-48954. Alapszabályok. Az évről évre kismértékben módosított alapszabályok 1872. évi változata megtalálható még: OSZK Kny. C 3.672 101 MNL OL K 231 1899-10-48954. Üzleti jelentések az 1869-70., 1871., 1872. évről.
