Századok – 2013
MŰHELY - Farkas Katalin: Vidats János tragédiája. A szélsőbaloldali politizálás színterei és korlátai a kiegyezést követő években V/1293
1314 FARKAS KATALIN nan induló takarékpénztárba. Jordán a takarékpénztár fennállása idején végig a legnagyobb részvényesek egyike, és 1872-ig az igazgatótanács tagja volt. A kibocsátott részvények közül ötszáz darabot később a „Varga-féle konzorcium” vásárolt meg. A „Varga” álnév mögött Vidats János rejtőzött, a konzorcium tagjai pedig az igazgatótanács tagjai voltak. A konzorcium tagjai 1871. december 29-én kelt szerződésükben kimondták, hogy céljuk nem az egyéni haszonszerzés, hanem a takarékpénztár helyzetének erősítése, ezért 1873. április 2. előtt nem adják el részvényeiket. A takarékpénztártól függetlennek látszó, jelentős számú részvényt birtokló vállalkozás létrehozásával az esetleges tőzsdei támadásokat igyekeztek kivédeni, és a takarékpénztár iránti bizalmat növelni. Tekintve, hogy ez a lépés az üzletfelek megtévesztését jelentette, a takarékpénztár ellen a csőd után indított perben az alperesek magyarázkodásra kényszerültek. A védőügyvéd, amellett, hogy a korban szokásosnak minősítette ezt az eljárást, egy további, figyelemre méltó érvvel is előállt. Azt mondta, hogy mivel a takarékpénztár „baloldali emberek által inkább politikai czélokból lön alapítva, amúgy is ellenségeskedésnek volt kitéve.”96 Az intézmény kötődése a baloldalhoz, és azon belül a szélsőbaloldalhoz egyértelműen igazolható. Azon túl, hogy az igazgatótanács elnöke Vidats volt, a közgyűlési jegyzőkönyvekben rendre felbukkannak, többnyire fontos, bizalmi tisztségekben szélsőbaloldali országgyűlési képviselőknek, illetve Vidats további politikai elvbarátainak a nevei.97 A védőügyvéd által emlegetett politikai cél elsősorban feltehetőleg abban állt, hogy a takarékpénztár működtetésével egy olyan társadalmi csoport pénzügyi helyzetét igyekeztek megerősíteni, amelyik potenciálisan a függetlenségi és demokratikus eszmék támogatóinak táborát erősítette. Ennél közvetlenebb politikai célra tett utalást a takarékpénztár csődje kapcsán a kormánypárti Pesti Napló, amelyik lényegében kampányfinanszírozással vádolta meg az intézményt.98 Ezt a súlyos vádat azonban nem támasztják alá más források.99 Arra, hogy az ellenzéki kötődés és a politikai cé96 Stiller Mór-. Védbeszédek sajtó- és bűnügyekben: 1870-1880. Bp. 1881. 159-164. 97 A hitelegyletnek Simonyi Antal országgyűlési képviselő volt az elnöke, az 1872. február 18-án kelt közgyűlési jegyzőkönyvet ő és Madarász József hitelesítették. Az 1873. február 23-án tartott közgyűlésen a szavazatszedő bizottság elnöke Kűhnel Ignác ügyvéd volt, akit az 1872-es országgyűlési választások előtt a fővárosi szélsőbaloldali választási bizottság tagjává választottak. (Magyar Újság, 1872/20. /január 23./). Az igazgatótanácsnak tagja volt Rumbach József ügyvéd, akinek Soroksári úti házában Vidats az 1872-es választási kampány idején választási gyűlést tartott. (Magyar Újság, 1872/88. /április 18./) A takarékpénztár jogi képviselője 1873-ban Krajtsik Ferenc volt, akit az 1872-es kampány idején az Irányi elnöklete alatt működő Pest belvárosi ellenzék jegyzőjévé választottak. (Magyar Újság, 1872/75. /április 3./) A takarékpénztári közgyűlési jegyzőkönyvek egy részét Hollós László vezette, aki 1872-ben a ferencvárosi ellenzéki bizottság főjegyzője volt. (Magyar Újság, 1872/92. /április 23./) 98 „[...] a takarékpénztár bukásában volt is tán része a szélsőbaloldali korteskedésnek és párttekinteteknek.” (Pesti Napló, 1873/175. /július 31., reggeli kiadás/) 99 Azt azonban meg kell jegyeznünk, hogy a takarékpénztár 1872-ben módosított alapszabályai lehetőséget teremtettek arra, hogy a vezetők cégük nevében hitelt vegyenek fel a pénzintézettől. A Vidats-gyár élt ezzel a lehetőséggel, és a későbbi vád szerint igen kedvezményesen jutott hitelhez. (OSZK Kny. C 3.672. A Ferencz- és Józsefvárosi Takarékpénztár Alapszabályai, 1872.; Stiller M.: Védbeszédek i. m. 170-178. 142-144., 164-165.)
