Századok – 2013

MŰHELY - Farkas Katalin: Vidats János tragédiája. A szélsőbaloldali politizálás színterei és korlátai a kiegyezést követő években V/1293

1312 FARKAS KATALIN nos ismereteket terjesztő előadások, könyvtár, dalárda és mulatságok színhe­lyéül szánták.84 Az egylet mintájául a Hermann Schulze által a poroszországi Delitzsch községben 1850-ben alapított egylet szolgált. A Schulze által megfogalmazott alapelv az volt, hogy a munkásoknak nem az államtól kell várni a segítséget, hanem a helyi szintű összefogással önsegélyezésre kell törekedniük. Az 1850-es és az 1860-as években a Szászföld németajkú városaiban sorra alakultak meg a delitzschihez hasonló önsegélyező egyletek.85 A buda-pesti munkásegylet elnöke a fiatal közgazdasági újságíró, Mudrony Soma lett. Vidats Jánost képviselővé, ifjabb Vidats Istvánt pedig igaz­gatósági taggá választották. A képviselők közt ott találjuk Jókai Mórt is, aki a Hon című lapjának esti kiadásaiban rendszeresen beszámolt a munkásegylet megalakulásáról, céljairól és működéséről.86 A felsorolt személyek azt sejtetik, hogy az egylet politikailag a kiegyezés ellenzékéhez kötődött. A szélsőbaloldali néplap, A Nép Zászlója hangot is adott annak a reményének, hogy a buda-pesti egylet a nem sokkal korábban megalakult bécsihez hasonlóan bátran ki fog áll­ni a demokratikus eszmék mellett.87 Nincs azonban tudomásunk arról, hogy az egylet bármiféle konkrét politi­kai célt megfogalmazott volna. A tervezett intézmények közül egyébként is csak az önsegélyező bank alakult meg. Miután azonban ezt nem sikerült pénz­ügyileg fenntarthatóvá tenni, a kezdeményezés kudarcba fulladt, és az egylet 1868 végén megszűnt. A munkásegylet kudarcának valószínűleg szerepe volt abban, hogy a Vidats a következő évben takarékpénztár alapítására vállalkozott. A Ferenc- és Józsefvárosi Takarékpénztár a pesti külvárosok iparosai számára kívánta biz­tosítani a takarékbetétek elhelyezésének lehetőségét, és emellett természete­sen hiteleket is nyújtott. Feltételezhető, hogy Vidatsot saját gyárának a tőkehi­ány miatti nehéz helyzete is ösztönözte erre a lépésre. A vállalkozást négyezer darab százforintos részvény kibocsátásával tervezte beindítani, csakúgy, mint a Vidats-gyár tíz évvel korábban végül kudarcba fulladt részvénytársasággá alakítását. Az indulás ezúttal reménykeltőbb volt: a 37, zömé­ben a helybeli vállalkozók közül kikerült alapító tag összesen háromezer-ötszáz darab részvényt jegyzett, és csak ötszáz részvényt terveztek nyilvános aláírásra bocsátani. Ezekkel a feltételekkel kértek engedélyt az alapításra 1869 márciu­sában a Földművelés- Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztériumtól.88 84 Magyar Újság, 1868/37. (február 14.), 1868/40. (február 18.), 1868/58. (március 10.); A Hon 1868/12. (január 16., esti kiadás), 1868/21. (január 27., esti kiadás), 1868/39. (február 17., esti ki­adás), 1868/43-45. (február 21., 22., 24., esti kiadások), 1868/50. (február 29., esti kiadás). 85 Vargha Gyula: A magyar hitelügy és hitelintézetek története. Bp. 1896. 326-342. 86 A Hon, 1868/53. (március 4., esti kiadás) 87 A Nép Zászlója, 1868/1. (január 4.) 88 MNL OL K 231 (Kereskedelemügyi Minisztérium, Ipari és Belkereskedelmi Osztály) 1899-10-48954. Vidats- FIK, 1869. márc. 11. (A Ferenc- és JózsefVárosi Takarékpénztár iratait 1899-ben újra elővették, és az akkori Kereskedelemügyi Minisztérium levéltárához csatolták. Ezúton köszönöm Oross András főlevéltárosnak az iratok felkutatásában nyújtott segítségét.)

Next

/
Thumbnails
Contents