Századok – 2013
MŰHELY - Farkas Katalin: Vidats János tragédiája. A szélsőbaloldali politizálás színterei és korlátai a kiegyezést követő években V/1293
1308 FARKAS KATALIN tőanyagokból és munkavégzésből felépíthető. Egyik Kossuthhoz írt levele is megerősíti, hogy elsősorban iparosok és kereskedők támogatására számított. A honvédegyletek országos gyűlése örömmel fogadta a kezdeményezést, és Vidats javaslatára bizottságot hozott létre a Menház ügyében. A bizottság elnöke Vidats lett, tagjai pedig a már említett Clementis és Földváry, valamint a szintén szélsőbaloldali választmányi tag, Kűhnel Ignác, továbbá a neves író és balközép párti országgyűlési képviselő, Jókai Mór.65 A Menház felépítésére indult adakozás hamarosan országos méreteket öltött. Nagy számban adakoztak magánszemélyek, egyletek, takarékpénztárak, és egyes települések is jelentős összegeket ajánlottak fel. Az adománygyűjtésben jelentékeny szerepet játszott gróf Odeschalchi Gyuláné, özvegy Damjanich Jánosné és Jókai Mór is. Utóbbi az általa szerkesztett A Hon című lapban rendszeresen népszerűsítette a Menház ügyét. Természetesen a Magyar Újság is gyakorta foglalkozott ezzel a témával.66 Vidatsnak a Menház felépítését célzó kezdeményezése politikai értelemben kitűnő húzásnak bizonyult. A tömegeket megmozgató ügynek nyíltan kormányellenes éle volt, amit csak kis mértékben tompított, hogy a Deák-párti Pesti Napló szerkesztőségébe is érkeztek adományok.67 Ahogyan Vidats egy nyilvánosságnak szánt levelében fogalmazott, a Menház felépítése „óvás” volt „a magyar nép részéről” a kormányzat felé, mert az nem váltotta be „a nemzet adott becsületszavát”.68 Hazafias és emberbaráti céljai miatt a kormány nyíltan nem emelhetett szót a Menház építése ellen. A színfalak mögött ugyanakkor mindent megtett azért, hogy zátonyra futtassa a tervet. Pest közgyűlésének kormánypárti többsége hosszasan elhúzta a telekadományozásról folyó tárgyalásokat, majd végül csak pénzért adott egy tízhektáros területet a város határában, a Soroksári út mentén.69 Thaisz Elek, pesti városkapitány lefoglaltatta Kossuth levelének terjesztésre szánt másolatait, amelyben a volt kormányzó támogatásáról biztosította a Menház ügyét és adakozásra buzdított. Amikor Kossuth felvetetette, hogy Andrássytól is segítséget lehetne kérni a Menház megépítéséhez, Vidats a következőket írta a miniszterelnökről: „megölne egy kanál vízbe mindnyájunkat”.70 Az építkezés megkezdésére végül közel két évet kellett várni, ami csak részben magyarázható a telek megszerzése körüli nehézségekkel. Bár sokan adakoztak, az adományokból befolyó összeg mégsem növekedett olyan gyorsan, ahogyan azt kezdetben Vidats remélte. Ebben szerepet játszott az 1869 utolsó hónapjaiban kibontakozó pénzügyi válság, amely éppen a Vidats által fő szövet65 MNL OL R 90 5209. Vidats-Kossuth, 1869. november 21.; A Honvéd, 1869/34. (augusztus 24.), 1869/39. (szeptember 30.); Vasárnapi Újság, 1871/23. (június 4.). 66 MNL OL R 90 5249. Vidats-Kossuth, 1870. január 26. 67 Pesti Napló, 1870/53. (március 6., reggeli kiadás) 68 OSZK Kny. B 1.395. Vidacs János levele, melyet mint a honvéd-menház bizottságnak elnöke Gubody Gedeon Nagy-Kőrös városa polgármesteréhez intézett, 1870. december 10. 69 Vasárnapi Újság, 1871/23. (június 4.) Az országos honvédgyűlés 1870 júniusában hatalmazta fel Vidatsot a telekvásárlásra. (Magyar Újság, 1870/130. /június 9./) 70 MNL OL R 90 5246. Vidats-Kossuth, 1870. január 8.
