Századok – 2013
MŰHELY - Farkas Katalin: Vidats János tragédiája. A szélsőbaloldali politizálás színterei és korlátai a kiegyezést követő években V/1293
Vidats éppen a főkapitány érkezése előtti percekben közölte az egybegyűltekkel, hogy a demokrata köröknek 1960 forintot sikerült összegyűjteniük Böszörményi pénzbírságára. Böszörményinek az elsőfokú ítéletet helyben hagyó másodfokú ítélet kihirdetése után, 1868 nyarán börtönbe kellett vonulnia. 1868 tavaszán jutott el végkifejletéhez a honvédegyletek mozgalmának országos vezetésében kirobbant politikai harc, amelynek Vidats szintén fontos szerepelője volt. A Bécsből hazatérő Perczel sérelmezte a választmánynak az ő távollétében tett lépéseit, és megpróbálta visszavonatni Mikár felmentését a főjegyzői tisztségről. A választmány többsége azonban ellenállt, és a kis híján tettlegességig fajuló vita után Perczel többé nem volt hajlandó összehívni a központi választmány ülését. Ehelyett a hozzá és a kormányhoz lojális, Klapka által vezetett buda-pesti egylet ülésén jelentette be, hogy feloszlatja a központi választmányt, és annak hatáskörét a fővárosi egyletnek adja át. Beszédében Perczel világossá tette, hogy a központi választmány többsége és a közte kirobbant vita politikai természetű. Ebből kiindulva rágalmakkal teli kirohanást intézett Kossuth, illetve a demokrata körök ellen. A központi választmány azonban, Beniczky alelnök vezetésével szinte azonnal ellentámadásba lendült. Nem ismerték el Perczel feloszlató döntését, és összehívták a honvédegyletek rendkívüli országos gyűlését.53 Ezzel egy időben a végnapjait élő pesti demokrata kör nyilatkozatot tett közzé, amelyben visszautasította Perczel Kossuthtal kapcsolatos állításait, és méltatta a volt kormányzó érdemeit.54 A pesti demokrata kör és a honvédegyletek ügyeinek egymásba kapcsolódása a két mozgalom azonos politikai kötődéseinek és személyi összefonódásainak ismeretében nem meglepő. A honvédegyletek május 4-én tartott országos gyűlésén 53 egylet küldöttei jelentek meg, és túlnyomó többségük elítélte Perczel magatartását. Az augusztusra tervezett rendes gyűlésig ideiglenesen Beniczkyt bízták meg az elnöki teendők ellátásával.55 Ezzel Perczel kiszorult a mozgalom irányításából, és a kormányhoz lojális buda-pesti egylet sem tudta átvenni a vezetést. A pesti demokrata kör feloszlatásával a kormány megakadályozta, hogy a szélsőbaloldal 1868 áprilisában megalakított pártja mögé erős tömegmozgalmat szervezzen. Böszörményi elítélésével pedig nyilvánvalóan korlátozta a szélsőbaloldali sajtó mozgásterét. A honvédegyleti mozgalmat azonban egyelőre nem tudta ellenőrzése alá vonni, ezen a fronton tehát csatát vesztett a kiegyezéses rendszer radikális ellenzőivel szemben. Pedig a kormány tagjai már az 1867. szeptember 28-án tartott minisztertanácsi ülésen úgy határoztak, hogy a honvédegyletek „csak mint jótékony segélyezési egyletek jöhetnek tekintetbe”, és a belügyminiszternek felterjesztendő alapszabályaikat ennek megfelelően kell megalkotniuk.56 Megkísérelték tehát eltiltani a honvédegyleteket a politizálástól. A honvédegyletek központi választmánya ennek ellenére határozott véleményt nyilvánított országos politikai VIDATS JÁNOS TRAGÉDIÁJA 1305 53 Farkas K.: A honvédegyleti mozgalom kibontakozása i. m. 551-553. 54 Magyar Újság, 1868/82. (április 8.) 55 Farkas K.: A honvédegyleti mozgalom kibontakozása i. m. 557. 56 MNL OL K 27. 1867. szeptember 28. (3.)
