Századok – 2013
MŰHELY - Farkas Katalin: Vidats János tragédiája. A szélsőbaloldali politizálás színterei és korlátai a kiegyezést követő években V/1293
1304 FARKAS KATALIN körülményeiről Horváth Boldizsár igazságügy-miniszter emlékiratai tudósítanak. E szerint Wenckheim belügyminiszter a rendelethez Deák jóváhagyását akarta kérni, aki azonban indulatosan tiltakozott a demokrata kör törvényi alap nélküli betiltása ellen. A két miniszter állítólag mégis meggyőzte Deákot, hogy a szélsőbaloldali politikusok által elindított országos mozgalom komolyan veszélyezteti a kiegyezés művét, így ő végül segített nekik a rendelet megszövegezésében.48 A március 4-én kelt rendelet azzal indokolta az alapszabályok engedélyezésének visszautasítását, hogy annak 3. paragrafusa „a hatályos alkotmánytól [...] megtagadja azon képességet, hogy uralma alatt az említett elvek [a szabadság, egyenlőség és testvériség elvei] tovább fejlesztethessenek, és a tervezett kör működési alapját oly téren keresi, mely a hatályban lévő törvények, a létező alkotmány határvonalán kívül esik”. A demokrata kör megfogalmazott céljai tehát támadást jelentnek a fennálló alkotmány ellen, amit a kormány nem tűrhet. Ugyancsak március 4-én kelt, a köztörvényhatóságoknak szóló körrendeletében a belügyminiszter minden olyan egylet működését megtiltotta, amelyik a pesti demokrata kör alapszabályait vette át.49 A pesti demokrata körre vonatkozó rendelet fent idézett része lényegében azt állapította meg, hogy a teljes ’48-as alkotmány visszaállításának követelése összeegyeztethetetlen az 1867-es alkotmánnyal. Ez érthető, hiszen a teljes ’48- as alkotmány életbe léptetésével eltörölni kívánt közös ügyek a kiegyezés alapját jelentették. A kormány a kiegyezéses rendszer legitimitását ugyanakkor azzal igyekezett megteremteni, hogy a ’48-as alkotmány visszaállítóinak nevezte magát, elhallgatva az 1848-as és az 1867-es rendszert egymástól elválasztó alapvető közjogi különbséget. A kormány korábbi nyilatkozatai és a belügyminiszteri rendeletben szereplő indoklás ellentmondásaira hívta fel a figyelmet a pesti demokrata körnek a rendeletre reagáló felirata. A feliratot a kör elnökeként Vidats írta alá. A kör tagjai ebben kijelentették, hogy ragaszkodva szabad véleménynyilvánítási és társulási jogukhoz, az alapszabályokat nem módosítják, és csak „a hatalom nyílt erejének” engednek.50 Válaszul a belügyminiszter április 8-án arra utasította Pest városának vezetését, hogy ha a demokrata kör a tiltás ellenére továbbra is gyűlést tart, azt karhatalommal oszlassák fel.51 A kör utolsó választmányi ülésére április 16-án került sor. Ezen megjelent Polgár Károly pesti főkapitány, szuronyos katonák kíséretében, és az egybegyűlteket távozásra szólította fel. Vidats ezért bejelentette, hogy a továbbiakban az országgyűlésen próbálnak érvényt szerezni jogaiknak, és a kör addig is feloszlik.52 48 Deák Ferenc beszédei i. m. V 347-351. 49 MNL OL K 148. (Belügyminisztérium, Elnöki iratok) IV E. t. 13. cs. A belügyminiszter Pest városa közönségének, 1868. március 3.; uo. A belügyminiszter körrendeleté, 1868. március 4. 50 Magyar Újság, 1868/68. (március 21.) 51 Magyar Újság, 1868/86. (április 12.) A belügyminiszter Pest városa közönségének, 1868. április 8. (szó szerinti közlés). 52 Magyar Újság, 1868/90. (április 18.)
