Századok – 2013
MŰHELY - Farkas Katalin: Vidats János tragédiája. A szélsőbaloldali politizálás színterei és korlátai a kiegyezést követő években V/1293
VTDATS JÁNOS TRAGÉDIÁJA 1303 A hirtelen jött siker a pesti alapítókat annak ellenére is elégedettséggel töltötte el, hogy egyes vidéki, főként alföldi egyletek a fővárosi anyaegylet céljainál jóval radikálisabb társadalmi követeléseket fogalmaztak meg. A kecskeméti demokrata kör tisztválasztó ülésén például a helyiek meghívására Vidatscsal az élen jelentős létszámú pesti küldöttség jelent meg.43 Vidats, kecskeméti fellépésével szinte egy időben, 1868 februárjának végén egy másik ügy miatt is szerepelt a sajtóban. O volt az, aki megjelent a pesti kerületi esküdtszék tárgyalásán, hogy átadja a vádlottnak, a súlyosan beteg Böszörményi Lászlónak a tárgyalás elhalasztását kérő levelét.44 Böszörményit, aki szélsőbaloldali országgyűlési képviselő és a Magyar Újság szerkesztője volt, Kossuth váci választókhoz írt nyílt levelének közlése miatt, felségárulás vádjával fogták perbe 1867 októberében. A minisztertanács október 18-án tartott ülésén úgy döntött, hogy sürgeti az ítélet meghozatalát, továbbá az esküdteket magánúton „teljes és kimerítő tájékoztatásban” részesíti „a tényállás felől”.45 A kormány tehát tevékenyen fellépett Böszörményi gyors elítélése érdekében. Az 1867 júliusa és 1868 márciusa közt eltelt időszakban a szélsőbaloldal, elsősorban az egyletek és a sajtó révén, jelentős energiákat fordított arra, hogy társadalmi támogatottságát növelje. A szélsőbaloldali országgyűlési képviselők a honvédegyletek, a demokrata körök, a Magyar Újság és A Nép Zászlója révén folyamatos támadás alatt tartották a nemrég született rendszert. Mindez szorosan összefüggött az önálló párt megalakításának előkészítésével. A támadásokhoz pedig különösen jó alkalmat szolgáltatott a dualista Monarchia történetének első delegációs ülésszaka, amelyet 1868 januárja és márciusa között tartottak Bécsben. Az országgyűlés által választott 60 fős magyar delegáció ugyanis a szélsőbal által teljes egészében elutasított közös ügyekről tárgyalt az osztrák fél küldötteivel. A kormány komoly aggodalommal tekintett a szélsőbal aktivitására, amit jól mutat, hogy az 1867 szeptembere és 1868 márciusa közt tartott minisztertanácsi ülések visszatérő napirendi pontja volt e téma.46 A delegációs tárgyalások végének közeledtével, 1868 márciusában össztűz zúdult a szélsőbaloldalra a kormányzat irányából. A belügyminiszter a pesti demokrata kör felterjesztett alapszabályainak visszautasításával megtiltotta a demokrata körök működését, a pesti kerületi esküdtbíróság egy év fogságra és 2000 forint pénzbírságra ítélte Böszörményi Lászlót, Perczel Mór pedig feloszlatta a honvédegyletek országos választmányát. A pesti demokrata kör betiltásáról a február 23-án tartott minisztertanácsi ülés döntött.47 A döntést hivatalos formába öntő rendelet megalkotásának 43 Magyar Újság, 1868/41. (február 19.), 1868/48. (február 27.); Az Alföldön kibontakozó mozgalomról: Pölöskei Ferenc: Az 1868-as alföldi parasztmozgalom. Századok 90. (1956) 617-656. 44 Magyar Újság, 1868/49. (február 28.) 45 MNL OL K 27. 1867. október 18. (1.) 46 MNL OL K 27. 1867. szeptember 13-14., szeptember 28., október 18., 1868. február 23. 47 MNL OL K 27. 1868. február 23. (3.) (A hivatalos jegyzőkönyv szerint a kormány csak elvi döntést hozott arról, hogy betiltják azokat a demokrata köröket, amelyek alapszabályai ellentétesek a fennálló törvényekkel. A jegyzőkönyvből azonban az is kitűnik, hogy a miniszterek fontosnak tartották a mozgalom „elharapódzásának” megakadályozását, Wenckheim pedig a kormány döntésére hivatkozott Deák előtt a tiltó rendelet szövegezésekor.
