Századok – 2013
MŰHELY - Farkas Katalin: Vidats János tragédiája. A szélsőbaloldali politizálás színterei és korlátai a kiegyezést követő években V/1293
az 1861-es felirati beszédben elhangzott deáki szavak fontos előfeltételét jelentették az udvarral való kiegyezésnek, a kormány azonban az erre történő hivatkozással az emlékezésnek és a kegyelet lerovásának lehetőségétől próbálta meg elzárni az érintetteket, és végső soron az egész magyar társadalmat. A buda-pesti honvédegylet, amelynek élére két héttel a belügyminiszteri körrendelet kiadása előtt az emigrációból hazatért Perczel Mór tábornok került, tudomásul vette a tiltást. Az országos gyűlést végül október 28-29-én Pesten tartották meg, 56 egylet küldötteinek részvételével. Vidatsot itt a 30 főből álló országos központi választmány tagjává választották.27 A források alapján sejthető, hogy a honvédegyleti vezetők megválasztását politikai csatározások kísérték, amelyek során a kormányhoz hű emberek megpróbálták háttérbe szorítani az ellenzéki érzelmű tagokat. Törekvésük csak részleges sikerrel járt, a központi választmány tagjainak többsége ugyanis a kiegyezés támadói vagy legalábbis bírálói közé tartozott. Országos elnökké viszont Perczel Mórt választották, aki az országgyűlésben nem sokkal korábban a Deák-párthoz csatlakozott. Perczelnek nem titkolt célja volt, hogy a honvédek közt megtörje az általa gyűlölt riválisnak tekintett Kossuth kultuszát. A buda-pesti egylet új, Perczel megüresedő helyére megválasztott elnöke, Klapka György, szintén kormánypárti országgyűlési képviselő volt.28 Andrássy Gyula életrajzírója, Wertheimer Ede szerint Klapka tábornok felajánlotta a miniszterelnöknek, hogy a fővárosi egylet elnökeként megbénítja „a forradalmi elemektől ellepett” központi választmány működését, és ezzel megszünteti „a honvédek kettős szervezetét”, vagyis az országos vezetést.29 Wertheimer értesülésének forrása nem ismert, valóságtartalma pedig közvetlenül nem igazolható. A honvédegyleti mozgalom vezetésében később történtek mégis alátámasztani látszanak a leírtakat.30 Az említetteken kívül figyelmet érdemel az országos főjegyzővé választott Mikár Zsigmond személye is. Mikán néven született Arad megyei, görög katolikus vallású családban. A szabadságharcban a feldunai hadtestben szolgált, főhadnagyi rangot ért el.31 Az 1861-es pesti honvédegylet választmányi tagjainak névsorában nem szerepelt a neve, 1867-ben azonban kezdeményező szerepet játszott a fővárosi egylet újjászervezésében, amelynek ő lett az első jegyzője.32 Vidats egy Kossuthnak írt levelében azt állította, hogy ő biztatta leginkább VIDATS JÁNOS TRAGÉDIÁJA 1299 27 Farkas K.: A honvédegyleti mozgalom kibontakozása i. m. 536-537. wFarkas K.\ A honvédegyleti mozgalom kibontakozása i. m. 544-545. 29 Wertheimer Ede: Gróf Andrássy Gyula élete és kora I—III. Bp. 1910-1913. I. 397-403. 30 Klapka a következő hónapokban aktívan részt vett a honvédegyleti mozgalomban. Nemcsak a fővárosi egyletet vezette, de az általa 1868. január 1-én indított „Századok” című lapban is foglalkozott a honvédegyleti mozgalom ügyeivel. írásai egyértelműen tükrözték kormánypárti elkötelezettségét. Klapka baráti viszonyban állt Andrássyval, 1872-től titkos politikai megbízatásokat kapott az akkor már külügyminiszteri tisztséget betöltő politikustól. (Ress Imre: A kormányzati hírszolgálat átalakulása az Osztrák-Magyar Monarchiában a kiegyezés után 1867-1873. In: Szakszolgálat Magyarországon, avagy tanulmányok a hírszerzés és titkos adatgyűjtés világából /1785-2011/. Főszerk. Csóka Ferenc. Bp. 2012. 111-112.) 31 Bona Gábor: Hadnagyok és főhadnagyok az 1848/49. évi szabadságharcban I—III. Bp. 1998. II. 491. 32 Farkas K.: A honvédegyleti mozgalom kibontakozása i. m. 532-533.
