Századok – 2013
MŰHELY - Farkas Katalin: Vidats János tragédiája. A szélsőbaloldali politizálás színterei és korlátai a kiegyezést követő években V/1293
1300 FARKAS KATALIN Perczelt a volt kormányzó elleni fellépésre, és honvédegyleti tevékenységét a kormány egy rendőrségi állással jutalmazta.33 Utóbbi valószínűleg azt jelentette, hogy Mikárt a Thaisz Elek vezette pesti városkapitányságnál alkalmazták. Azt azonban nem tudjuk, mikortól. Mikár kormánypárti elkötelezettsége 1867 őszén már közismert lehetett, szélsőbaloldali érzelmű honvédegyleti tagok ugyanis megpróbálták megakadályozni főjegyzővé választását. Mikár ezt követően vizsgálódni kezdett Vidats pénzügyeit illetően az Első Pesti Takarékpénztárnál. Valószínűleg abban reménykedett, hogy rá tudja bizonyítani Vidatsra az 1861-es pesti honvédegylethez érkezett adományok elsikkasztását. Vidatsot még 1867 júliusában kötelezte az egylet az általa 1861-ben kezelt honvédegyleti pénzekkel való elszámolásra. Ő ezt akkor megtette, és beszámolóját a választmány elfogadta, noha a valószínűleg titkos szervezkedésekre fordított pénzek elköltéséről aligha rendelkezett hivatalos számlákkal. Mikár vizsgálódása nem járt az általa remélt eredménnyel. Később mégis terjeszteni kezdett Vidatsról egy kompromittáló értesülést, amit ő is csak hallomásból tudott. E szerint Vidats az 1866-os háború idején pénzt kapott a porosz kormánytól, és azt saját céljaira költötte. A híresztelés teljes egészében alaptalan volt. Vidats amellett, hogy a sajtóhoz eljuttatott közleményben visszautasította a vádat, a honvédegyleti választmány ülésén is felhozta az ügyet. Perczel azonban azt javasolta az érintetteknek, hogy intézzék el „lovagias úton” a véleménye szerint magánjellegű vitát. Mikár, Perczel javaslatának megfelelően párbajra hívta ki az őt hazugság terjesztésével vádoló Vidatsot. Vidats ezt nem fogadta el, és továbbra is ragaszkodott ahhoz, hogy a honvédegyleti választmány nyilvánossága előtt tárgyalják meg az ellene felhozott vádakat. Beniczky Lajos, a központi választmány első alelnöke 1868. február 10-re, a véderő törvényről Bécsben tárgyaló Perczel távollétében összehívta a választmány ülését, és szabad utat adott az ügy tárgyalásának. A választmány többsége végül elmarasztalta Mikárt, és 1868. február 27-én felmentette őt főjegyzői tisztségéből. Vidats és a szélsőbaloldali választmányi tagok megnyertek tehát egy fontos csatát. Mikár ugyanakkor kétségbeesett levelekben kérte Perczel közbelépését, és aligha lehetett kérdéses, hogy közeleg a tábornok és a vele ellentétes politikai nézeteket valló választmányi többség hónapok óta érlelődő összecsapása.34 Megfelelő források hiányában csak kérdéseket, illetve feltételezéseket tudunk megfogalmazni Mikár Vidatscsal szembeni magatartásának pontos indítékairól. Nem tudjuk, hogy a főjegyző valamilyen konkrét személyes összeütközés következtében vádolta-e meg Vidatsot, vagy általában a szélsőbaloldali választmányi tagoktól elszenvedett sérelmeit akarta rajta megbosszulni. Nincs egyértelmű ismeretünk arra nézve sem, Mikár tetteinek indítékai közt a személyes ellenszenv vagy a hideg politikai számítás játszott-e nagyobb szerepet. Számba kell vennünk azt a lehetőséget is, hogy valaki Mikár bosszúvágyát fel33 MNL OL R 90. 5397. Vidats-Kossuth, 1872. május 21. 34 A Vidats-Mikár ügyről: Farkas K.: A honvédegyleti mozgalom kibontakozása i. m. 544-551.
