Századok – 2013

MŰHELY - Farkas Katalin: Vidats János tragédiája. A szélsőbaloldali politizálás színterei és korlátai a kiegyezést követő években V/1293

1300 FARKAS KATALIN Perczelt a volt kormányzó elleni fellépésre, és honvédegyleti tevékenységét a kormány egy rendőrségi állással jutalmazta.33 Utóbbi valószínűleg azt jelentet­te, hogy Mikárt a Thaisz Elek vezette pesti városkapitányságnál alkalmazták. Azt azonban nem tudjuk, mikortól. Mikár kormánypárti elkötelezettsége 1867 őszén már közismert lehetett, szélsőbaloldali érzelmű honvédegyleti tagok ugyanis megpróbálták megakadá­lyozni főjegyzővé választását. Mikár ezt követően vizsgálódni kezdett Vidats pénzügyeit illetően az Első Pesti Takarékpénztárnál. Valószínűleg abban re­ménykedett, hogy rá tudja bizonyítani Vidatsra az 1861-es pesti honvédegylet­hez érkezett adományok elsikkasztását. Vidatsot még 1867 júliusában kötelez­te az egylet az általa 1861-ben kezelt honvédegyleti pénzekkel való elszámolás­ra. Ő ezt akkor megtette, és beszámolóját a választmány elfogadta, noha a való­színűleg titkos szervezkedésekre fordított pénzek elköltéséről aligha rendelke­zett hivatalos számlákkal. Mikár vizsgálódása nem járt az általa remélt eredménnyel. Később mégis terjeszteni kezdett Vidatsról egy kompromittáló értesülést, amit ő is csak hallo­másból tudott. E szerint Vidats az 1866-os háború idején pénzt kapott a porosz kormánytól, és azt saját céljaira költötte. A híresztelés teljes egészében alapta­lan volt. Vidats amellett, hogy a sajtóhoz eljuttatott közleményben visszautasí­totta a vádat, a honvédegyleti választmány ülésén is felhozta az ügyet. Perczel azonban azt javasolta az érintetteknek, hogy intézzék el „lovagias úton” a véle­ménye szerint magánjellegű vitát. Mikár, Perczel javaslatának megfelelően pár­bajra hívta ki az őt hazugság terjesztésével vádoló Vidatsot. Vidats ezt nem fo­gadta el, és továbbra is ragaszkodott ahhoz, hogy a honvédegyleti választmány nyilvánossága előtt tárgyalják meg az ellene felhozott vádakat. Beniczky Lajos, a központi választmány első alelnöke 1868. február 10-re, a véderő törvényről Bécsben tárgyaló Perczel távollétében összehívta a választ­mány ülését, és szabad utat adott az ügy tárgyalásának. A választmány többsé­ge végül elmarasztalta Mikárt, és 1868. február 27-én felmentette őt főjegyzői tisztségéből. Vidats és a szélsőbaloldali választmányi tagok megnyertek tehát egy fontos csatát. Mikár ugyanakkor kétségbeesett levelekben kérte Perczel közbelépését, és aligha lehetett kérdéses, hogy közeleg a tábornok és a vele el­lentétes politikai nézeteket valló választmányi többség hónapok óta érlelődő összecsapása.34 Megfelelő források hiányában csak kérdéseket, illetve feltételezéseket tu­dunk megfogalmazni Mikár Vidatscsal szembeni magatartásának pontos indí­tékairól. Nem tudjuk, hogy a főjegyző valamilyen konkrét személyes összeütkö­zés következtében vádolta-e meg Vidatsot, vagy általában a szélsőbaloldali vá­lasztmányi tagoktól elszenvedett sérelmeit akarta rajta megbosszulni. Nincs egyértelmű ismeretünk arra nézve sem, Mikár tetteinek indítékai közt a sze­mélyes ellenszenv vagy a hideg politikai számítás játszott-e nagyobb szerepet. Számba kell vennünk azt a lehetőséget is, hogy valaki Mikár bosszúvágyát fel­33 MNL OL R 90. 5397. Vidats-Kossuth, 1872. május 21. 34 A Vidats-Mikár ügyről: Farkas K.: A honvédegyleti mozgalom kibontakozása i. m. 544-551.

Next

/
Thumbnails
Contents