Századok – 2013
MŰHELY - Farkas Katalin: Vidats János tragédiája. A szélsőbaloldali politizálás színterei és korlátai a kiegyezést követő években V/1293
VIDATS JÁNOS TRAGÉDIÁJA 1295 mánynak, és ő volt a vezérszónoka az április 2-án tartott egyetemista tüntetésnek. Jókai Mór a század végén így emlékezett vissza az akkori Vidatsra: „Milyen igazi magyar fiú volt 1848 márciusában, mikor az Egyetem téren összetalálkoztunk. Emelvényünk volt a lelkesült fiatalság válla. Karcsú, izmos termetű ifjú, fekete göndör hajjal, tüzes szemekkel, harsogó szavára mozgásba jött a tenger: a néptenger. S ő szerette ezt a tengert hullámba verni, partot ostromoltatni vele. Értett hozzá.”8 Vidats 1848 augusztusában belépett a pesti Földváry-féle önkéntes zászlóaljba, és főhadnagyként részt vett a délvidéki harcokban. Később a feldunai hadtestben szolgált, 1849 májusa és júliusa között pedig Görgei Ármin őrnagy felső-magyarországi különítményében. Utóbbiban tábori vészbírósági ülnökként működött. A világosi fegyverletétel után évekig bujkált, előbb Magyarországon, majd horvát területen, később pedig Itáliában. 1851-ben, amikor Svájcba akart költözni, az osztrák rendőrség elfogta. Vészbírósági működéséért 1852- ben kötél általi halálra ítélték, de ezt várfogságra enyhítették. 1853-ban kegyelemmel szabadult a csehországi Josephstadtból. Szabadulása után apja Abony mellett bérelt, több száz holdas mintagazdaságát vezette. Valószínűleg itt ismerte meg a helyi birtokos nemesi családból származó Csernyus Jozefát, akit az 1850-es évek közepén vett feleségül.9 Úgy tűnik, Vidats a gazdálkodás mellett valamiféle titkos szervezkedésbe kezdett, legalábbis erre utal, hogy 1856-ban felségárulás vádjával Salzburgba internálták. Innen néhány hónap után szabadon engedték. 1858-ban átvette apja gépgyárrá fejlesztett műhelyének irányítását, amely ekkor már négy éve a ferencvárosi Két nyúl utcában (a mai Lónyay utcában) működött.10 Az apjának köszönhető anyagi gyarapodás és a virágzó gépgyár további fejlesztésében rejlő üzleti lehetőségek azonban nem gyengítették politikai elkötelezettségét. Az újabb szabadságharc kirobbantásának reményében időről időre konspirációkba bonyolódott, ezért a titkosrendőrség folyamatosan figyelte őt.11 1862-ben a londoni világkiállítás ürügyén hosszabb európai körutat tett, Kossuth Lajost is meglátogatta, akivel ekkor ismerkedett meg személyesen. 1863-ban, a lengyel felkelés kirobbanása után felajánlotta Kossuthnak, hogy titkos szervezkedésbe kezd. A volt kormányzó elfogadta az ajánlatot, és útmutatással látta el Vidatsot a szervezkedés gyakorlati megvalósítását illetően. A konspirációt a rendőrség hamarosan leleplezte, és Vidats ekkor rövid időre ismét börtönbe került.12 Az 1866-os osztrák-porosz-olasz háború idején Itáliába utazott, hogy újra felvegye a kapcsolatot Kossuthtal, de mire megérkezett, a hadműveletek már befejeződtek. A volt kormányzó ezután titkos küldöncök útján rendszeres kap8 Jókai Mór: írói arcképek. Bp. 1955. 220-221. 9 Magyarország vármegyéi és városai. Szerk.: Borovszky Samu. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye. Bp. 1910. I. 28. 10 A gyárról: Szakács Margit: A Vidacs-gépgyár története. Folia Archaeologica XIII. (1961) 299-315. 11 HL IV 25. 12 Farkas Katalin: Magyar függetlenségi törekvések 1859-1866. Bp. 2011. 59-63.
