Századok – 2013
MŰHELY - Farkas Katalin: Vidats János tragédiája. A szélsőbaloldali politizálás színterei és korlátai a kiegyezést követő években V/1293
1296 FARKAS KATALIN csolatot épített ki a Magyarországra visszatért Vidatscsal, akinek kulcsszerepet szánt a kiegyezés-ellenes propagandában. Ennek következtében Vidats irányította a Kossuth felügyelete alatt és közreműködésével készülő, és az 1867 első hónapjaiban a hazába becsempészett „Negyvenkilencz” című lap terjesztését.13 A titkos szervezkedésekkel párhuzamosan az 1860-as években Vidats a törvényes politikai életnek is újra szereplőjévé vált. 1861-ben és 1865-ben szülőhelye, Komlós választókerületének országgyűlési képviselője lett, és a törvényhozásban a Határozati (majd Balközép) Párt radikális, szélsőbaloldalinak nevezett csoportjához csatlakozott. Ugyancsak 1861-ben tagja lett Pest város közgyűlésének. Itteni tevékenységéről források hiányában keveset tudunk, ám az ismert, hogy 1867-ben jelöltette magát a polgármesteri tisztségre. A szavazatok harmadát megszerezve alulmaradt a kormánypárti Szentkirályi Móriccal szemben, de a város közgyűlésébe ismét beválasztották.14 1861-ben az akkor megalakuló pesti honvédegylet pénztárnoka lett. A honvédegylet hivatalos célja a szabadságharcban rokkanttá vált honvédek, illetve az elhunytak özvegyeinek és árváinak segélyezése volt. Ugyanakkor titokban megkezdték a még hadra fogható honvédek összeírását is. Az egyletet a hatóságok 1861 augusztusában, az országgyűlés felfüggesztésével egy időben feloszlatták, az adakozásokból addig befolyt pénzt azonban sikerült megmenteni. A pénz a Vidats-gyár számlájára került, és a későbbiekben valószínűleg a már említett titkos szervezkedések anyagi szükségleteinek biztosítására szolgált.15 Vidats önkényuralom alatti magatartása nyilvánvalóvá teszi, hogy a forradalom és szabadságharc eseményei pályafutásának meghatározó élményeivé váltak. Ő maga is emlegette, hogy 1848-49 volt életének legboldogabb időszaka.16 Az ekkor kivívott függetlenség és szabadságjogok iránti elkötelezettséget „a börtönodúk penésze” sem tudta kiölni belőle, ahogyan Jókai fogalmazott.17 Álláspontján a kiegyezés sem változtatott, 1867 után is megmaradt a ’49-es értelemben vett függetlenség hívének, és továbbra is bízott a szabadságharc újrakezdésében. Mindezt elsősorban Kossuthhoz írott leveleiből tudjuk, amelyekben hangot adott annak a reményének, hogy a kiegyezéses rendszerrel szembeni általános elégedetlenség hamarosan lehetővé teszi a volt kormányzó hazatérését.18 Kossuthhoz, akivel haláláig rendszeresen levelezett, bizalmas viszony fűzte. Vidats a feltétel nélküli tisztelet hangján fordult hozzá leveleiben, amelyek tárgyai mindig konkrét ügyek, gyakorlati kérdések, tehát nem általános politikai eszmecserék voltak. Leveleinek visszatérő fordulata, a „van szerencsém 13 Farkas Katalin: „Az erős akarat nem ismer akadályt”. A „Negyvenkilencz” című lap története. Századok 142. (2008) 697-726. 14 Budapest története IV Szerk. Vörös Károly. Bp. 1978. 255. (A fejezet szerzője: Vörös Károly.) 15 Farkas K.: Függetlenségi törekvések i. m. 20-23. 16 Magyar Nemzeti Levéltár, Országos Levéltár, Budapest (a továbbiakban: MNL OL) R 90 (1526 utáni gyűjtemény. Kossuth-gyűjtemény) 5203. Vidats-Kossuth, 1869. október 12.; A Honvéd, 1870/24. (június 16.) 17 Jókai MArcképek i. m. 220-221. 18 MNL OL R 90 5203. Vidats-Kossuth, 1869. október 12., uo. 5249. Vidats-Kossuth, 1870. január 26.
