Századok – 2013

MŰHELY - Farkas Katalin: Vidats János tragédiája. A szélsőbaloldali politizálás színterei és korlátai a kiegyezést követő években V/1293

1294

FARKAS KATALIN

méletlenül elbánt ellenfeleivel, ha érdekei azt kívánták.6 Vidats tragédiája tehát bármelyik sorba beilleszthető volt.

Az okok a valóságban mégis jóval összetettebbek lehettek a fenti leegyszerűsítő és egymást amúgy sem kizáró magyarázatoknál. Az utókor történésze természetesen nem vállalkozhat arra, hogy a maguk teljességében feltárja az öngyilkossághoz vezető lelki folyamatokat, arra azonban igen, hogy számba vegye és értékelje azokat az előzményeket, amelyek összefüggésbe hozhatóak a tragikus elhatározással. A pénzügyi összeomlás ténye nem vitatható, az igazán érdekes kérdés éppen ezért az, hogy fellelhetőek-e a tragédia, illetve kifejezetten a takarékpénztári csőd hátterében politikai támadások.

A válasz megtalálásához elengedhetetlennek mutatkozott Vidats kiegyezés utáni közéleti működésének feltérképezése. Mivel a korabeli politikai, gazdasági és egyleti élet egy rendkívül tevékeny szereplőjéről van szó, személyes sorsának bemutatása egyúttal a kiegyezést követő évek radikális ellenzéki politizálásának mélyebb megismeréséhez is adalékokkal szolgál. Megmutatja, milyen színtereken igyekeztek a parlamenti ülőhelyük alapján szélsőbaloldalinak nevezett politikusok kiépíteni az általuk képviselt függetlenségi és demokratikus eszmék társadalmi bázisát, és azt is, hogyan szorították tevékenységüket korlátok közé a kormányzat ellenlépései.

Elvek és eszközök

Vidats János 1826-ban született a Torontál megyei Komlóson (a későbbi Bánát-Komlóson), Vidats István lakatosmester fiaként.7 Tanulmányait számos helyen, Titelben, Temesvárott, Szegeden, Pécsett, Esztergomban, Kassán és Budán végezte, mivel apja minden évben új iskolát jelölt ki számára. A család 1842-ben Pestre költözött, ahol Vidats István főként ekéket előállító gépműhelyt nyitott. Az apa 1845-ben megkapta a pesti polgárjogot, és a politika iránti érdeklődését mutatja, hogy 1847-ben belépett az Ellenzéki Körbe. Az ekkor a pesti egyetemen jogot hallgató legidősebb fia, János pedig tagja lett annak a radikális fiatalokból álló csoportnak, amelynek a Pilvax Kávéház volt a törzshelye.

Az 1848. március 15-én kezdetét vette Vidats János nyilvános politikai szereplése. Felszólalt az Ellenzéki Kör gyűlésén, egyes szemtanúk szerint ő foglalta le Länderer Lajos nyomdájának nevezetessé vált nyomdagépét, és beszédet mondott az egyetem előtti piacon. Másnap tagja lett a Közcsendi Bizottnégyemeletes házak voltak ekkor a legmagasabbak a fővárosban.) Hasonló módon követett el öngyilkosságot 1867-ben Ganz Abrahám is, bár az ő esetében nem anyagi gondok álltak a tragédia mögött.

6 Böszörményi László sajtóperéről és Beniczky Lajos meggyilkolásáról — a valós és a vélt példáról — a későbbiekben szó lesz.

7 Vidats életrajzi adataihoz: Hadtörténelmi Levéltár, Budapest (a továbbiakban: HL) IV 25. (Igazságügyi szervek, iratok. Rendőri nyilvántartási lapok a Bach-korszakban politikai szempontból rendőri megfigyelés alatt állt személyekről); Vasárnapi Újság 1873/46. (november 16., nekrológ); Ki az a Vidats János? Irta egy honvéd- és fogolytársa. Pest, 1873. - v. ö. Szakács Margit-. Vidacs János politikai pályafutása. Foba Historica I. (1972) 95-131.; A márciusi ifjak nemzedéke. Szerk. Körmöczi Katalin. Bp. 2000. 331-344. (A fejezet szerzője: Kiss Erika)-, Bona Gábor: Századosok az 1848/49. évi szabadságharcban. I—II. Bp. 2008-2009 II. 529.;