Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Gaucsík István: A cseh szövetkezetek fejlődése (1867-1918) V/1255
A CSEH SZÖVETKEZETEK FEJLŐDÉSE ... (1867-1918) 1263 zet működött. Az első szövetkezeti központot, Zentral-Verband der deutschen landwirtschaftlichen Genossenschaften Mährens und Schlesiens néven is a németek hozták létre 1893-ban.29 A német mintával szemben táplált politikai bizalmatlanságot „legyőzve”, és az olcsó hitelforrás előnyeit felismerve a kampelickák nagyobb számú alapítása tehát 1890-tól kezdődött. A számok beszédesek. A ciszlajtán területeken 1893-ban korlátolt felelőséggel működő hitelszövetkezetek 53%-át a cseh tartományokban találhatjuk. A korlátlan felelősség alapján működőknek pedig 41%-át. A cseh hitelszövetkezetek központja (Ústrední jednota ceskych hospodárskych spolocenstev), prágai székhellyel 1897-ban alakult meg. A csehországi szövetkezeti bumm tágabban a ciszlajtán területeken zajló hitelszövetkezeti alapítási hullámba ágyazódott, melynek eredményeképpen a 20. század első éveire ezek a szervezetek a takarékpénztárak komoly versenytársaivá nőtték ki magukat.30 A cseh országrészekben az iparosok, kis- és középvállalkozók, kisebb részben a parasztok és munkások gazdasági egyesülésének, szolidaritásának a gyümölcsei, a Schulze-Delitzsch-féle szövetkezetek bírtak nagy jelentőséggel.31 Ezt a szövetkezeti típust is a közösségszolgálat és a tagfelvétel terén megnyilvánuló nyitottság jellemezte. Vagy a háziipar, vagy a saját kisipari műhely (kisüzem) előnyösebb működését és a fogyasztási eszközök, szerszámok vásárlását biztosították. Sokféle típusuk alakult: hitelező-, fogyasztási-, gépvásárló-, betegsegélyző-, termelő- vagy éppen raktárszövetkezet. A termelőszövetkezeteket Schulze-Delitzsch a legmagasabb szintűeknek és legkésőbbieknek tekintette, amelynek fenntartása és működtetése számos kockázattal járt (tőkeigény, irányítási készségek). A tőkét a tagok folyamatos betétbeadása biztosította, akik a nyereségből is részesedtek. A kistőkék gyűjtésével a kisiparosok versenyképességének növelését kívánták elérni a nagyiparral szemben, egyben az állami hitelnyújtástól is függetlenedni próbáltak. A tagok korlátlan felelősséggel bírtak.32 hovna, Ústrední jednota hospodárskych drazstev, 147. doboz, Kampelicka Rtyné v Podkrkonosí. A Némecké Rybné-i kampelickát uo. Rybná Orlická név alatt. A mezőgazdasági termelés egy-egy területére szakosodott szövetkezetek (tej-, gép-, felvásárlószövetkezetek) az 1880-as évek végétől jöttek létre. Tricet let ceské zemédélské druzstevní práce. Ústrední jednota hospodárskych drazstev, Praha 1928. 130, 379. 29 Plechácek, Zdroje i. m. 361. 30 Jan stemberk'. K vyvoji penéznictví na Brandysku v období 1850-1918. In: Hospodárske déjiy-Economic histoiy, 23. Szerk. Hájek, Jan. Historicky ústav AV CR, Praha 2004. 80. Die Habsburgermonarchie i. m. 350, 364. Tricet let ceské zemédélské druzstevní práce. Ústrední jednota hospodárskych drazstev, Praha 1928. 199. Vlastislav Lacina eltérően látja a szövetkezetek helyzetét. A takarékpénztárak mellett, az 1880-1890-es években zajló tőkekoncentráció fontos részét alkották, sőt a hitelközvetítés terén jelentősebb szerepet játszottak, mint a részvénytársasági bankok, azonban a tőkeakkumuláció, klientúra terén mégis a takarékpénztárak bírtak nagyobb szereppel. Lacina, V: Hospodárství i. m. 75-76. Az adatokat lásd Statistische Monatschrift. Herausgegeben von der K. K. Statistischen Central-Comission. XX. Jahrgang, Wien 1894. 463. 31 Az első ilyen jellegű cseh alapítású szövetkezet Vlasimban alakult 1858-ban, majd Prerovban 1861-ben. Ivó Plechácek kutatási eredményei szerint a Schulze-Delitzsch-féle szövetkezetek fontos szerepet játszottak a kisebb vagyonnal rendelkező, városlakó földművesek hitelellátásában, azonban ezek száma mégis kevés volt. Plechácek, L: Zdroje i. m. 327-329. 32 Bráf, A: H. Schulze-Delitzsch i.m. 10-12, 21-24.
