Századok – 2013

TANULMÁNYOK - Gaucsík István: A cseh szövetkezetek fejlődése (1867-1918) V/1255

A CSEH SZÖVETKEZETEK FEJLŐDÉSE ... (1867-1918) 1261 rálni és vállalapításokban is részt vehetnek. Mindenesetre néhányuk, főképpen a prágaiak, tőkeerős intézetekké váltak. Általában pedig elmondható, hogy a zálogegyletek súlypontja vidékről a városokba helyeződött át.19 A gazdakölcsönök biztosítása szempontjából az áttörést az 1882. március 22-én elfogadott 26. számú törvény jelentette, amely azonban csak Csehországban volt hatályos. Ennek eredményeképpen hozták létre a járási gazdasági záloginté­zeteket (okresní hospodárske zálozny). Ezek tevékenysége a későbbiekben a betét­fogadás limitált határaiba ütközött. A morvaországi kontribúciós egyletek eltérő pénzügyi helyzetben voltak. A nagyobb tőkeerővel rendelkező intézetek érdekei egy nyereségorientált üzletvezetés irányába mutattak. Morvaországban a járási zálogintézetek a monarchia fennállásának végéig nem jöttek létre.20 Kampelík nem alapított szövetkezetei, nevét és gazdasági eszméit utólag „használták fel” a cseh agráriusok, akik — Jirí Novotny és Jirí sousa szerint — a Raiffeisen-féle szövetkezeti típus cseh megnevezésével (kampelicka) a szövet­kezeti forma német jellegét kívánták semlegesíteni.21 Ez is lehetséges magyará­zat lehet, azonban van rá példa, hogy a cseh szövetkezeti vezetők számára, még a két világháború között is, a Raiffeisen-féle minta említése, megjegyzése és je­lentőségének kiemelése nem okozott különösebb „nemzetiségi gondot”. A szö­vetkezetek működését népszerűsítő egyik brosúrában ez világosan megjelenik, ahol a régebbi típusú hitelintézetek, a zálogintézetek (zálozna) felépítését, jogi helyzetét és üzleti gyakorlatát hasonlították össze a Raiffeisen típusúakkal. Természetesen az éremnek mindig van másik oldala: a németországi szö­vetkezeti körök úgy vélték, hogy Raiffeisen érdemeit a csehek, Kampelík egyol­dalú kiemelésével, tagadják.22 19 Hájek, J.\ Pocátky a rozmach ceského zálozenského hnutí ve tretí ctvrtiné 19. století. In: Hospodárske déjiy-Economic history, 12. Szerk. Purs, Jaroslav. Ustav ceskoslovenskych a svétovych déjin CSAX Praha 1984, 266-269, 281, 284, 296. A „melyik az első cseh zálogintézet” és „melyik kez­dett előbb működni” kérdésekre adott történészi gondolatfüzérre uo. 280. Uő Zálozny a sporitelny - pilíre ceského penéznictví. In: Od úvémích druzstev k bankovním konceműm. Szerk. Hájek, Jan-Lacina, Vlastislav. Historicky ústav AV CR, Praha 1999, 121-158. Ezen intézetek konkrét hitelezési gyakor­latainak vizsgálatával, tehát hogy kiknek, milyen feltételek mellett nyújtottak hitelt, egyáltalán a vállalkozói hitelezés folyamatának bemutatásával a cseh gazdaságtörténet még adós. Ezt a gondola­tot két évtizeddel ezelőtt Jan Hájek fogalmazta meg. Lehetséges, hogy azóta pozitív változások tör­téntek. Hájek, J: K nékterym otázkam podnikatelského úvéru v ceskych zemích ve drahé poloviné 19. století. In: Hospodárske déjiy-Economic history, 16. Szerk. Purs, Jaroslav. Ustav ceskosloven­skych a svétovych déjin CSAV[ Praha 1989, 225-226. Csehországban 1866-ban 42 takarékpénztár, Morvaországban 9 és Sziléziában 4 működött. Statistisches Jahrbuch der Oesterreichischen Monarchie für das Jahr 1866. Herausgegeben von der K. k. Statistischen Central-Comission, Wien 1868, 241-242. 20 Plechácek, 1.: Zdroje i. m. 348-355. 21 Jirí Novotny - Jirí sousa: K úloze úvérních druzstev na venkové v ceskych zemích do 2. svétové války. In: Osudy zemédélského druzstevnictví ve 20. století. Studie Slováckeho múzea. Szerk. Rasticová, Blanka. 7. (2002) 100. 22 Lásd Josef Schreyer: Katechismus zálozensky aneb co védéti má kazdy élen a kazdy vkla­­datel zálozny. Nakladatel Jos. R. Vilímek, Praha [1895] 3-5, 67-71. Jaroslav Vágner: Uvér a zálozny Raiffeisenovy. Sborník lidovych prednásek. Ústrední spolek jednot ucitelskych v království ceském, Praha 1901. Frantisek Teply éppen a raiffeiseni alapelvekkel zárja munkáját. Teply, F. i. m. 55-58. vö. még Tricet let ceské zemédélské druzstevní práce. Ústredná jednota hospodárskych druzstev, Praha 1928. 69, 129. Ebben a jubileumi kötetben Kampelík és Raiffeisen arcképe egymás mellett sze­repel.

Next

/
Thumbnails
Contents