Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Gaucsík István: A cseh szövetkezetek fejlődése (1867-1918) V/1255
1256 GAUCSÍK ISTVÁN átvételének osztrák állami vagy éppen alsó-ausztriai közvetítése, és a cseh tartományi gyűléseken való megjelenésük szintén elkerülte a kutatók figyelmét.* 3 A Habsburg Birodalom ciszlajtán területeinek gazdasági súlypontja, nem utolsó sorban a jelentős nyersanyagtartalékokkal rendelkező cseh koronatartományokra, az 1880-as évek folyamán helyeződött át. Az 1880-as adatok szerint ezek a területek adták Ciszlajtánia ipari termelésének 63,8%-át, és a 19. század végére Csehországban a munkaerő 38,5%-a már, ha szorosan is, de meghaladta az agráriumban dolgozók arányát (38,3%). A cseh, morva és sziléziai területeken az ipar, főleg a gép- és üveggyártás, textilipar, a mezőgazdaság és mezőgazdasági ipar (cukorgyártás, szeszfőzés, sörgyártás), a közlekedés és az üzletágak szerint szakosodott bankügy intenzív fejlődése, koncentrációja és a kartellizálódás jegyei tapasztalhatók.4 A cseh tartományokkal határos birodalmi német gazdasági központokkal, így Szászország és Felső-Sziléziával kialakult gazdasági kapcsolatok szintén pozitív hatást gyakoroltak, bár ezzel a német konkurencia is megnövekedett. Egyébként ennek a konkurenciának a negatív következményeit a cseh gazdaságtörténeti irodalom külön kihangsúlyozza, mert a cseh gazdasági emancipációt és autonómiatörekvéseket akadályozó jelenségként kezeli, pedig ebben a helyzetben, például a német kémiai és elektrotechnikai iparral szembeni cseh versenyképtelenségről volt szó. Ezt az esetet más szempontból is értelmezhetjük. A német vállalatok a csehországi gazdasági növekedést segítették elő az információk, szakértők, technológiai tudás és vállalkozási formák közvetítésével.5 éppen az etnikumközötti (-feletti) gazdasági együttműködés nem képezik kutatások tárgyát. A cseh gazdasági nacionalizmus mítoszteremtésével, a parasztság túlhangsúlyozott szerepével és a cseh vállalkozói réteg helyzetével foglalkozik, összességében új meglátásokat közvetít Frantisek Dudek: Iluze a myty spojované s hospodárskou emancipací ceského národa. Acta Oeconomica Pragensia 15. (2007: 7. sz.) 72-79. 3 Az alsó-ausztriai tartomány szakmai küldöttsége 1886-ban, a kormányé rá egy évre tett németországi látogatást a Raiffeisen-szövetkezetek tanulmányozása végett. A hitelszövetkezetek támogatására 1888-ban hoztak létre külön alapot. Az adó- és egyéb kedvezményeket tartalmazó törvény 1889-ben született meg. Ivó Plechácek: Zdroje zemédélského úvéru v ceskych zemích ve druhé poloviné 19. století. In: Hospodárske déjiy-Economic history, 12. Szerk. Purs, Jaroslav. Ústav ceskoslovenskych a svétovych déjin CSAX Praha 1984. 360. Érdekes, hogy Plechácek megállapításai a csehországi német Raiffeisen-szövetkezetek indulásáról nem tükröződnek vissza a cseh történeti szakirodalomban. 4 Dudek, F: Vztahy mezi prűmyslem a zemédélství v ceskych zemí v 19. století. In: Hospodárske déjiny-Economic history, 16. Szerk. Purs, Jaroslav. Ústav ceskoslovenskych a svétovych déjin CSAX Praha 1989. 29. Vlastislav Latina: Hospodárství ceskych zemí 1880-1914. Historicky ústav CSAX Praha 1990. 19-28. Berend T. Iván - Ránki György: Magyarország ipari fejlettsége az európai összehasonlítás tükrében a XX. század elején. In: Berend T. Iván-Ránki György: Gazdaság és társadalom. Tanulmányok hazánk és Kelet-Európa XIX-XX. századi történetéből. Magvető, Bp. 1974, 17-18. A cseh agrárválság fázisaira és lefolyására lásd Leos Jelecek: Hlavny rysy vyvoje kapitalismu v zemédélství v Cechách 1848-1910. In: Hospodárske déjiy-Economic history, 16. Szerk. Purs, Jaroslav. Ústav ceskoslovenskych a svétovych déjin CSAX Praha 1989, 63-67. 5 Xö. Latina, V.: Hospodárství i. m. 9, 84. L. Pierenkemper, Toni: Wirtschaftsgeschichte. Oldenbourg Wissenschaftsverlag, München 2005, 105-114. Geißler, Reiner: Die Sozialstruktur Deutschlands. Zur Gesselschaftlichen Entwicklung mit einer Bilanz zur Xereinigung. XS Xerlag für Sozialwissenschaften, Wiesbaden 2006, 22-26, 35.