Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Gaucsík István: A cseh szövetkezetek fejlődése (1867-1918) V/1255
Gaucsík István A CSEH SZÖVETKEZETEK FEJLŐDÉSE (1867-1918) A 19. század közepétől számítható gazdasági, szociális és társadalomszerkezeti, ugyanakkor életmód- és mentalitásbeli, valamint kulturális változások, maga a polgárosodás, a szövetkezeti életet is érintették. A monarchia nem egyirányú, területileg eltérő, aszinkron, ellentmondásoktól sem mentes, azonban nyilvánvaló tendenciaként jellemezhető gazdasági integrációja az egyes országrészek szövetkezeti struktúráinak kialakulására, általában a szövetkezés tudatosságának elterjedésére is jótékony hatással volt.1 A gazdaság-, illetve a közösségszervezés terén hazai alapokra támaszkodva a nyugati minták adaptációjára került sor. A cseh gazdaságtörténet a cseh hitelszervezet-alapítások eszmetörténetének német és osztrák gyökereivel, a szövetkezés gyakorlati formáinak adaptációjával, Frantisek Cyril Kampelík, Filip Stanislav Kodym és mások munkáiban nem foglalkozik, de annál nagyobb figyelmet kap a cseh etnikai gazdasági szervezetépítés információs háttere és a népszerűsítő személyek publikációs tevékenysége, melyek a történészek szerint egy irányba mutattak, a cseh gazdasági emancipáció felé.2 A németországi szövetkezeti gondolatok és gyakorlati sémák 1 A monarchia gazdasági integrációjára és a gazdaságpolitikára 1. Die Habsburgermonarchie 1848- 1918. Bd. I. Die Wirtschaftliche Entwicklung. Szerk. Brusatti, Alois. Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften, Wien 1973, 29-53. Ránki György: Gazdasági integráció az Osztrák-Magyar Monarchiában. In: Berend T. Iván - Ránki György: Gazdaság és társadalom. Tanulmányok hazánk és Kelet-Európa XIX-XX. századi történetéből. Magvető, Bp. 100-113. A Lajtán túli, különösen a csehországi területek gazdasági fejlődésére 1. Petr Proks: Pozice ceského kapitálu v Rakousko-Uhersku v rokoch 1890-1914. In: Studie k modemím déjinám. Sbomík prací k 70. narozeninám Vlastislava Laciny. Szerk. Harna, Josef - Proks, Peter. Historicky ústav AV CR, Praha 2001, 51-78. 2 A szövetkezés terén maga Kampelík, 1859-ben született egyik gazdasági munkájában a szász hitelegyleteket követendő mintának tekintette. Jan Hájek: Pocátky a rozmach ceského zálozenského hnutí ve tretí ctvrtiné 19. století. In: Hospodárske déjiny-Economic histoiy, 12. Szerk. Purs, Jaroslav. Ústav ceskoslovenskych a svétovych déjin CSAVJ Praha 1984. 273. A „nemzetépítő” kutatói stratégiákban a szövetkezetek az etnikai önkép- és ellenségképalkotás játékszereivé váltak. A cseh és a szlovák historiográfia a szövetkezeteket már a 19. század első felétől a nemzetpolitikai érdekérvényesítés és nemzeti emancipációért folytatott küzdelem fontos eszközeiként, tárgyaiként kezeli. A gazdasági tevékenységüket szinte kizárólag a nemzeti közösség formálásában játszott valós vagy vélt szerepük szerint ítélik meg és külön hangsúlyt fektetnek az etnikai sérelmek és elkülönülés kihangsúlyozására. Az állami (ausztriai, magyarországi) szövetkezetpolitikákban a „kisebbségellenes kurzus” bemutatására fektetik a hangsúlyt. A szövetkezeti típusok és különbségeik elemzését is figyelmen kívül hagyják. Az interpretációk közös jegye, hogy a szövetkezeteket egy nyertes-vesztes dichotómiába helyezik. A cseh történelemkonstruálás terén az 1847-től működő Prager Viktualien und Spaarvereint tekintik „elsőnek”. Az alapítók, Frantisek Cyril Kampelík és más „nemzetébresztők” a későbbiekben szinte külön kultuszt kaptak. A helyi társadalmak szociális és kulturális hátterének árnyalása vagy
