Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Demmel József: "Magyarország fölvidéke Magyarország szívéhez még jobban csatolva lesz". A magyar politikai elit, a szlovák politikai gondolkodók és a szlovák-magyar viszony 1860-1861-ben V/1221
hát nem egy különutas koncepcióról, hanem a fősodor véleményének a formába öntéséről volt szó.38 Ezt már csak az is mutatja, hogy Lukács gyakorlatias javaslatai nem álltak ellentétben azzal az elvi alapvetéssel, ami végül a Deák által megfogalmazott első felirati javaslatba bekerült: „A múlt idők szomorú eseményei káros félreértéseket idéztek elő közöttünk és nem magyar nemzetiségű polgártársaink között. Ezen polgártársainknak nemzetiségök érdekében [...] követeléseik vágynak, miket ignorálnunk nem lehet, de nem is akarunk. El vagyunk határozva mindent elkövetni, hogy a félreértések elháríttassanak, s teszünk, mit az ország szétdarabolása s önállóságának föláldozása nélkül tehetünk, hogy a honnak minden nemzetiségű polgárai érdekben s érzelemben összeforrjanak. Óhajtjuk törvényeink azon rendeletéit, mik e részben akadályul szolgálhatnak, közös érdekeink szerint méltányosság alapján módosítani”. Deák hozzátette azt is, hogy a nem magyar anyanyelvűek „megnyugvást és teljes biztosítást fognak találni azokban, miket mi más nemzetiségű polgártársaink irányában határozni s tenni fogunk.”39 Telekit és pártját gyakran ábrázolja úgy a magyar történetírás, mint ami Deákéknál jóval toleránsabban viszonyult a nemzetiségi kérdéshez, és akár a területi autonómiától sem zárkózott volna el. Sőt Teleki tragikus öngyilkosságának a hátterében is sokszor ez sejlik fel.40 A memorandum megfogalmazója, Stefan Marko Daxner41 is azt állította időskori visszaemlékezésében, hogy Teleki nem csak ismerte a memorandum szövegét, de „erős támogatásáról” is biztosította a szerzőt.42 Ha azonban beleolvasunk Teleki utolsó, az öngyilkossága éjszakáján félbehagyott beszédfogalmazványába, világosan kiderül, hogy nemzetiségi kérdésben vallott nézetei lényegesen nem különböztek Deákétól, és hogy Teleki aligha érthetett egyet Daxner szövegének legfontosabb és egyben legvitatottabb pontjával, amelyben a szlovák ügyvéd egy Magyarországon belüli, de autonóm szlovák közigazgatási egység létrehozását indítványozta, „késznek jelentjük magunkat — így Teleki — azoknak [azaz a nemzetiségeknek] akár nemzetiség, akár vallási érdekeikre nézve nyelv-, nemzetiség- és valláskülönbség nélkül a teljes jogegyenlőség alapján mindent megadni és biztosítani, mi a közös haza integritását nem veszélyezteti.”43 Tehát Teleki, aki 1849 májusában Párizsban, rendkívüli helyzetben szláv emigránsokkal (hazai felhatalmazás nélkül) valóban aláírt egy jegyzőkönyvet, amely Magyarország föderatív átalakítását helyezte kilátásba, 1861-ben már nem tartotta elfogadhatónak az ország egységének a megbontását.44 A MAGYAR ÉS A SZLOVÁK POLITIKAI ELIT 1860-1861-BEN 1229 38 Tevesz LEötvös i. m. 114-116. 39 Deák Ferenc-. Első felirati javaslat az 1861-es országgyűlésen. Pest, 1861. május 13. In: Uő: Válogatott politikai írások és beszédek. II. 1850-1873. S. a. r.: Deák Ágnes. Bp. 2001. 60-61. 40 Például Szabad GyTeleki i. m. 110. 41 Daxnerről legutóbb lásd Pavol Parenicka: Stefan Marko Daxner a Memorandum národa slovenského. In: 150. vyrocie Memoranda národa slovenského (1861-2011). Zbomík z odbomého seminára. Szerk. Peter Cabadaj. Martin, 2012. 25-31. 42 Stefan Marko Daxner: V sluzbe národa. Vyber zostavil, poznámky a vysvetlivky vypracoval: Frantisek Bokes. Bratislava, 1958. 145. 43 Teleki László utolsó beszéde. In: Pesti Napló, 1861. május 16. 112. sz. 44 Ez egyúttal azt is jelenti, hogy 1849-es vállalása a rendkívüli körülményekre, a Magyarországot veszélyeztető, túlerőben lévő ellenséges haderők támadására adott hirtelen reakció, nem feltétle-