Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Demmel József: "Magyarország fölvidéke Magyarország szívéhez még jobban csatolva lesz". A magyar politikai elit, a szlovák politikai gondolkodók és a szlovák-magyar viszony 1860-1861-ben V/1221
1226 DEMMEL JÓZSEF sem a memorandum története, sem Justh ott játszott szerepe nem ragadható ki abból a sajátos nagypolitikai hangulatból, amely 1860-1861-ben a magyarországi politikai életben kialakult, illetve abból a regionális miliőből, amely az országos közhangulat hatására Turóc megyében létrejött. 2. Fegyverszünet a nemzetiségi fronton A szlovák-magyar kapcsolatok történetében ugyanis egyedülálló az az intenzív és kölcsönös közeledés, amely 1860 ősze és 1861 nyara között ment végbe a két nemzet szellemi-politikai elitje között. A modern nacionalizmus megjelenése óta eltelt két évszázadban ekkor volt a legnagyobb esély a „nemzetiségi kiegyezésre”, vagyis arra, hogy a két nemzet képviselői érdemi, a másik fél álláspontját is megérteni kívánó, konszenzusra törekvő tárgyalásokat folytassanak egymással a szlovákság Magyarországon belüli helyzetéről. E kegyelmi pillanat elsősorban annak volt köszönhető, hogy a magyar szellemi-politikai elit és az emigráció legfontosabb képviselői (Eötvös József és Kemény Zsigmond, Kossuth Lajos és Teleki László) 1848-1849 tapasztalatából kiindulva25 az 1850-es években módszeresen végiggondolták a nem magyarokkal való megbékélés lehetséges lépéseit. A nemzetiségekkel való kiegyezés igénye az uralkodó által 1860-ban kiadott októberi diploma után, az újjáéledő magyar közéletben a politikai diskurzus egyik megkerülhetetlen, domináns elemévé vált,26 és a szlovák szellemi elit szintén ekkor volt a legnyitottabb a magyarok iránt (ami persze egyértelműen a magyar politika irányváltására adott reakció volt). Jozef Miloslav Húrban, az 1848-as szlovák katonai megmozdulások elsőszámú vezetője ebben az évben még egy olyan verseskötetet is kiadott, amelynek nagyobb részét olyan, a magyarok és szlovákok közti megbékélést szorgalmazó művek alkották, mint például a Ki választhatja szét című költemény: Ki választhatja szét, Mit összefont az ég, Szlovákot és magyart Ki választhatja szét? Jóban egyek vagyunk, Közös minden bajunk, Hazánk s királyunk egy Egybehangzik jajunk.27 25 Ehhez vö.: Miskolczy Ambrus: A nemzeti kérdés zátonyain 1848-1849-ben. (Historiográfiai taktikák és praktikák). In: Uő: Milyen nemzetet az emberiségnek? Kazinczytól Kossuthig - Széphalomtól Turinig. Bp. 2012. 97-107. 26 Tevesz László'. A magyar liberális elit közös nemzetiség-politikai koncepciója 1849 - 1868. Kút 4 (2005: 2. sz.) 43-66. Tevesz László'. Eötvös József nemzetiségpolitikai koncepciója és a Deák-párt által képviselt alkotmányos-nemzeti hagyomány, 1860 - 1868. Aetas 27 (2012: 1. sz.) 105-124. 27 Jozef Miloslav Húrban: Piesne na teraz. Vieden, 1861. Magyarul lásd A szomszéd népekkel való kapcsolataink történetéből. Válogatás hét évszázad írásaiból. Szerk. Kemény G. Gábor. Bp. 1962. 495^196. (Fried István fordítása)
