Századok – 2013
KÖZLEMÉNYEK - Molnár Judit: Komoly Ottó, Kasztner Rezső és a magyar cionisták embermentő tevékenysége 1944-ben I/107
A MAGYAR CIONISTÁK EMBERMENTŐ TEVÉKENYSÉGE 1944-BEN 121 tást Born elődjénél, „Baviérnál Krausz Miklóssal hajó miatt".92 Április első felében is rendszeresen tárgyaltak Kasztner és Komoly a Palesztina Hivatalban, ahol Krausz is jelen volt. Aztán a naplóban június 6-án tűnik fel ismét Krausz neve Kasztner és Szilágyi mellett. A letartóztatástól tartó Krausz a svájci követségen kért és kapott menedéket. Kasztnerék akciójával szemben hatékonyabbnak gondolta a svájci alkonzullal, Carl Lutzcal93 való együttműködést. Emellett biztonságosabbnak tartotta a hittestvérek mentését Románián, mint a Német Birodalmon keresztül. 1944. augusztus 11-én Freudiger Fülöpnek, a Zsidó Tanács ortodox tagjának és családjának, valamint barátainak két nappal korábbi Bukarestbe szökése és Krausznak ebben való közreműködése váltotta ki talán az egyik legviharosabb vitát Krausz, Kasztner, Komoly és néhány fiatal cionista között. A jegyzőkönyv94 tanúsága szerint a román kormány 260 útlevelet bocsátott rendelkezésre bukaresti zsidó szervezetek és magánszemélyek kezdeményezésére visszatelepülő zsidók számára. Egy Tatotescu nevű úr érkezett Budapestre tárgyalni ez ügyben Freudigerrel és Krausszal. Az előzetes megbeszélésekről június elején, amikor még 500 emberről volt szó, Krausz tájékoztatta a Palesztina Hivatal vezetőségét. Később azonban letagadta, hogy haladnának a tárgyalások, és csak Freudigerék elutazását megelőző napon értesültek a fiatal cionisták arról, hogy „egy csomó útlevél már most kiállításra és kihasználásra került, és hogy az ortodoxok csoportja Krausz segítségével a következő nap el tud utazni". Rafiék95 ezt közölték Komollyal és Kasztnerrel, és ezért került sor a feszült légkörű megbeszélésre augusztus 11-én. Krausz közölte a megjelentekkel, hogy nem tekintette magánügynek az akciót, Salamon Mihállyal9 6 beszélt ez ügyben. Érzékeltette, hogy a fiatalokat nem tartja tárgyaló partnernek, Komolyt úgymond „nem találta", Kasztner bevonását a tárgyalásba helytelennek ítélte. A megjelentek egyértelművé tették Krausz számára, hogy a további útlevelek csak közös beleegyezéssel oszthatók szét. Szembesítették azzal: hamisan vádolja őket, hogy nem vonták be a Palesztina Hivatalt az alija-csoport, azaz a Kasztnercsoport összeállításába, és az sem igaz, hogy Komolyt nem tudta elérni, hiszen ő rendszeresen meglátogatta Krauszt. Beláthatatlannak ítélték annak következményét, hogy Freudiger — aki befolyásos zsidó vezető volt és tárgyalásokat folytatott német és magyar vezetőkkel egyaránt, „gazdasági kötelezettségeket 92 YVA, P 31/44, Komoly Ottó naplója, 1944. március 21. 93 Lutz, Carl (1895-1975) svájci diplomata, 1942 januárjától dolgozott a budapesti svájci követségen. A második világháború idején Svájc képviselte a szövetségesek érdekeit a velük hadiállapotban lévő országokban. Budapesten az Idegen Érdekek Képviseletét Lutz látta el. 1944 nyarán-őszén több tucat házat helyezett svájci védelem alá a Pozsonyi út-Szent István park környékén. Lutz volt az egyik kezdeményezője a védlevelek (Schutzbriefe), kollektív védőútlevelek (Schutzpasse) kiadásának is, melynek birtokosairól azt állította, hogy érvényes palesztinai beutazási vízumuk van. Bornnal, Raoul Wallenberggel és Angelo Rottával szorosan együttműködve többször tárgyalt a zsidók érdekében magyar vezetőkkel. 94 American Jewish Joint Distribution Committee Archives, New York, Saly Mayer Files, SM 39/50 #38 95 Rafi Benshalom (Friedl, Richárd) (1920-1996). 96 Salamon Mihály (1897-1991) a Palesztina Hivatal vezetőségében a vallásos cionistákat (Mizrachi) képviselte.
