Századok – 2013

TANULMÁNYOK - Demmel József: "Magyarország fölvidéke Magyarország szívéhez még jobban csatolva lesz". A magyar politikai elit, a szlovák politikai gondolkodók és a szlovák-magyar viszony 1860-1861-ben V/1221

A MAGYAR ÉS A SZLOVÁK POLITIKAI ELIT 1860-1861-BEN 1223 hezen tudott megdolgozni, mivel a nála egyébként nem sokkal fiatalabb Justh­­úrfik nem akartak tanulni. Mudron pozitívan emlékezett vissza magára Justh Józsefre is: „Idősebb Justh József nagyon szívélyes, jóakaratú és nagyon mű­velt ember volt,” és állítása szerint Justh is úgy búcsúzott tőle nevelősködése végén, hogy ha lenne pénze hosszabb távon is megfizetni, soha nem engedné el a kastélyából. Mudron szerint a szlovák nemzeti kérdés is szóba került köztük, és Justh állítólag azt mondta, hogy „teljesen egyetért Hurbannal, hogy igaza van; de ő, tekintettel a saját társadalmi helyzetére ezt nem mondhatja ki nyíl­tan és nem cselekedhet eszerint.”9 Érdekes ehelyütt Mudron és Justh feleségé­nek, Révay Paulinának a viszonya is. A szlovák diák ugyanis a bemutatkozás­nál nem csókolt kezet az asszonynak, amit az udvariatlanságnak tekintett, ám ezt Mudron szerint úgy fejezte ki a férjének, hogy kérdőre vonta: „miért foga­dott ilyen pánszlávot a házba. De az öregúr megfelelt neki — így Mudron — hogy neki semmi köze az én politikai meggyőződésemhez, csak a gyerekeit ta­nítsam.”10 Ez a megjegyzés rávilágít Mudron és Justh kapcsolatának szempon­tunkból legizgalmasabb problémájára. Egy nemes családnál dolgozó nevelő po­litikai meggyőződése ugyanis a korban valójában rendkívül fontos volt,11 hiszen diákjaiból később nagy eséllyel lettek megyei vagy országos politikusok, így Justh állítólagos kijelentésével szemben igenis volt jelentősége, hogy a nemes ifjaknak nevelőik milyen világképet közvetítettek.12 Annak tehát, hogy Justhot nem érdekelte a fiait nevelő Mudron pánszlávizmusa, komoly jelentősége lehet. Sőt, tudjuk, hogy Justhot korábban sem zavarhatta, hogy gyermekeit a szlovák nemzeti mozgalomhoz kötődő fiatalok nevelték, ugyanis nem Mudron volt az első „pánszláv” a kastélyban. 1844 és 1847 között Ludovít Grossmann volt a Justh-gyerekek nevelője. Ludovít Grossmann annak a Gustáv Grossmannak volt az öccse, aki Stúr legszorosabb baráti köréhez tartozott: ő volt az, aki Stúrral együtt megszervezte a wartburgi ünnepély mintájára megtartott első szlovák nemzeti ünnepet, az 1836-os dévényi kirándulást, és később együtt ta­nultak a hallei egyetemen is. Gustáv Grossmann ezután 1846-ban bekövetke­zett haláláig Turócszentmártonban volt evangélikus pap,13 így alighanem az ő közvetítésével kerülhetett 1844-ben épp öccse, Ludovít Grossmann (akit a kor-9 Pavol Mudron: Vlastny zivotopis. Slovenské pohlady, 35 (1915: 3. sz.) 78., 149. 10 Mudron, P: Zivotopis i. m. 77. 11 Elegendő itt csak utalnunk Pierre Bourdieau habitus-elméletére, amely szerint az uralkodó csoportok tudatosan törekednek saját világképük uralkodóvá tételére, és ennek az egyik elsődleges eszköze a nevelés. Pierre Bourdieu: Rekonverziós stratégiák. In: Uő: A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése. Tanulmányok. Bp. 1978. 350-351. V ö.: Készéi András: A középfokú oktatás feleke­zeti változatai a 19. század első felében. In: Zsombékok. Középosztályok és iskoláztatás Magyarorszá­gon a 19. század elejétől a 20. század közepéig. Társadalomtörténeti tanulmányok. Szerk. Kövér György. Bp. 2006. 541-543. 12 Épp ezért merült fel bizonyos esetekben, hogy a köznevelés hasznosabb egy nemes fiatalnak, mint a házi nevelés, mert a német vagy francia tanítók nem megfelelő szellemben nevelik az ifjakat. Szilágyi Ferencz: A közönséges oskolai nevelésnek a házival való öszvehasonlítása. Erdélyi Muzéum 5 (1817: 6. sz.) 110-143. 13 Gustáv Grossmannról lásd Biograficky lexikon Slovenska. III. Szerk. Augustin Maföveik. Martin, 2007. 233. (A továbbiakban BLS). Jozef Miloslav Húrban: Ludovít Stúr. Rozpomienky. Bra­tislava, 1959. 56-57., 88., 91., 93., 95-96.

Next

/
Thumbnails
Contents