Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Demmel József: "Magyarország fölvidéke Magyarország szívéhez még jobban csatolva lesz". A magyar politikai elit, a szlovák politikai gondolkodók és a szlovák-magyar viszony 1860-1861-ben V/1221
A MAGYAR ÉS A SZLOVÁK POLITIKAI ELIT 1860-1861-BEN 1223 hezen tudott megdolgozni, mivel a nála egyébként nem sokkal fiatalabb Justhúrfik nem akartak tanulni. Mudron pozitívan emlékezett vissza magára Justh Józsefre is: „Idősebb Justh József nagyon szívélyes, jóakaratú és nagyon művelt ember volt,” és állítása szerint Justh is úgy búcsúzott tőle nevelősködése végén, hogy ha lenne pénze hosszabb távon is megfizetni, soha nem engedné el a kastélyából. Mudron szerint a szlovák nemzeti kérdés is szóba került köztük, és Justh állítólag azt mondta, hogy „teljesen egyetért Hurbannal, hogy igaza van; de ő, tekintettel a saját társadalmi helyzetére ezt nem mondhatja ki nyíltan és nem cselekedhet eszerint.”9 Érdekes ehelyütt Mudron és Justh feleségének, Révay Paulinának a viszonya is. A szlovák diák ugyanis a bemutatkozásnál nem csókolt kezet az asszonynak, amit az udvariatlanságnak tekintett, ám ezt Mudron szerint úgy fejezte ki a férjének, hogy kérdőre vonta: „miért fogadott ilyen pánszlávot a házba. De az öregúr megfelelt neki — így Mudron — hogy neki semmi köze az én politikai meggyőződésemhez, csak a gyerekeit tanítsam.”10 Ez a megjegyzés rávilágít Mudron és Justh kapcsolatának szempontunkból legizgalmasabb problémájára. Egy nemes családnál dolgozó nevelő politikai meggyőződése ugyanis a korban valójában rendkívül fontos volt,11 hiszen diákjaiból később nagy eséllyel lettek megyei vagy országos politikusok, így Justh állítólagos kijelentésével szemben igenis volt jelentősége, hogy a nemes ifjaknak nevelőik milyen világképet közvetítettek.12 Annak tehát, hogy Justhot nem érdekelte a fiait nevelő Mudron pánszlávizmusa, komoly jelentősége lehet. Sőt, tudjuk, hogy Justhot korábban sem zavarhatta, hogy gyermekeit a szlovák nemzeti mozgalomhoz kötődő fiatalok nevelték, ugyanis nem Mudron volt az első „pánszláv” a kastélyban. 1844 és 1847 között Ludovít Grossmann volt a Justh-gyerekek nevelője. Ludovít Grossmann annak a Gustáv Grossmannak volt az öccse, aki Stúr legszorosabb baráti köréhez tartozott: ő volt az, aki Stúrral együtt megszervezte a wartburgi ünnepély mintájára megtartott első szlovák nemzeti ünnepet, az 1836-os dévényi kirándulást, és később együtt tanultak a hallei egyetemen is. Gustáv Grossmann ezután 1846-ban bekövetkezett haláláig Turócszentmártonban volt evangélikus pap,13 így alighanem az ő közvetítésével kerülhetett 1844-ben épp öccse, Ludovít Grossmann (akit a kor-9 Pavol Mudron: Vlastny zivotopis. Slovenské pohlady, 35 (1915: 3. sz.) 78., 149. 10 Mudron, P: Zivotopis i. m. 77. 11 Elegendő itt csak utalnunk Pierre Bourdieau habitus-elméletére, amely szerint az uralkodó csoportok tudatosan törekednek saját világképük uralkodóvá tételére, és ennek az egyik elsődleges eszköze a nevelés. Pierre Bourdieu: Rekonverziós stratégiák. In: Uő: A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése. Tanulmányok. Bp. 1978. 350-351. V ö.: Készéi András: A középfokú oktatás felekezeti változatai a 19. század első felében. In: Zsombékok. Középosztályok és iskoláztatás Magyarországon a 19. század elejétől a 20. század közepéig. Társadalomtörténeti tanulmányok. Szerk. Kövér György. Bp. 2006. 541-543. 12 Épp ezért merült fel bizonyos esetekben, hogy a köznevelés hasznosabb egy nemes fiatalnak, mint a házi nevelés, mert a német vagy francia tanítók nem megfelelő szellemben nevelik az ifjakat. Szilágyi Ferencz: A közönséges oskolai nevelésnek a házival való öszvehasonlítása. Erdélyi Muzéum 5 (1817: 6. sz.) 110-143. 13 Gustáv Grossmannról lásd Biograficky lexikon Slovenska. III. Szerk. Augustin Maföveik. Martin, 2007. 233. (A továbbiakban BLS). Jozef Miloslav Húrban: Ludovít Stúr. Rozpomienky. Bratislava, 1959. 56-57., 88., 91., 93., 95-96.
