Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: Vasvári Pál kritikai életrajzához. Források és tanulmányok Vasvári Pálról V/1159
1213 Ezzel az áttekintéssel, s főleg a korábban elmondottakkal az volt a szerző szándéka, hogy Vasvárit kiemelje Petőfi „árnyékából”, megrajzolja emberi és politikai karakterének jellemző vonásait. VASVÁRI PÁL KRITIKAI ÉLETRAJZÁHOZ Teleki Blanka és Vasvári Pál A 42 éves grófnő és a 22 éves fiatal férfi viszonya, ennek a viszonynak a természete az emlékiratok tanúsága szerint nem foglalkoztatta a kortársakat. A kitüntető figyelem, amivel Teleki Blanka ügyelt Vasvári egészségére vagy kényelmére, erről valójában csak bizalmasa és üzenetközvetítője tudhatott. Azokban a feszült, izgatott napokban nem figyeltek fel a külső jelekre (például az arckép megrajzoltatására), vagy egyszerűen természetesnek tartották az ünnepelt ifjú forradalmárnak kijáró megkülönböztetett bánásmódot. Nem foglalkoztatta, hogy az arckép gyors elkészülése, a művész tiszteletdíja, a gyors technikai kivitelezés milyen költségeket jelenthetett. A nyilvánosság tudomásul vette, amit az arckép alá nyomtattak, hogy azt Teleki Blanka leánynevelő intézetének tanulói készíttették tanítójuknak hálájuk jeléül. Egyedül Zsoldos Ignácnak, a pesti ún. felső váltótörvényszék elnökének emlékezéseiben található a megjegyzés, hogy Vasvári „mérnök-segéd” (?) „gróf Teleki Blanka kedvese”.230 Ez a tény nem lehetett nagyon ismert, mert Hunfalvy Pál 1849-ben Debrecenben egy pesti színházi hír kapcsán azt jegyezte fel, hogy Hollósy Kornélia, az énekesnő Vasvári Pálnak a jegyese.231 Thallóczy felfigyelt Lővei Klára leveleire, s talán hallott is szóbeszédet a grófnő és Vasvári kapcsolatáról. Azonban húsz évvel Teleki Blanka halála után, s tekintettel a család érzékenységére, nem utalt a különös viszonyra, csak annyit jegyzett meg, Teleki Blanka és Lővei Klára „nagy rokonszenwel kísérték” Vasvári Pál tevékenységét.232 A második világháború után az 1848-49-es események felé forduló kutatók közül Fekete Sándor figyelt fel Teleki Blanka és intézeti tanárának kapcsolatára. Egy reprezentatív és nagy késéssel megjelent történelmi portrésorozatban röviden utalt a kérdésre. Megjegyezte, hogy Vasvárit „meghitt viszony fűzte” Teleki Blankához.233 Teleki Blanka halálának 125. évfordulóján, 1987-ben Fekete Sándor a Magyar Nemzetben részletes és szép megemlékezést írt „Blanka és Pál” címmel. A széleskörű ismeretek alapján készült írás elmondja, hogy P Szathmáry Károly „Gróf Teleki Blanka életrajza” (amelyet Lővei Klára emlékezései alapján írt) csak nagy késéssel jelent meg, mert a család tiltakozott amiatt, hogy a szerző 230 Zsoldos Töredékek I. 63. Vasvárit minősíti is. Eszerint Vasvári iszonyú ember, „maró eszű, mint a választóvíz”, szép külsejű, jó „mundstückel” (előadókészséggel?), vakmerő az őrültségig. „Kész Robespierre v. Marat lett volna belőle - ha nem vész el...” Zsoldostól vette át március 28-án Pest megye választmányának küldöttsége a váltótörvényszék pecsétjét. Uo. I: 73-74. Az emlékező ekkor szerezhette személyes benyomását Vasváriról. 231 Hunfalvy Pál, Napló 1848-1849. Bp. 1986. 164. 232 Thallóczy, Vasvári 55. 233 Fekete Sándor, Vasvári Pál. In: Ezer év. Arcképek a magyar történelemből. Főszerk. Pozsgai Imre. Bp. 1983. 244.
