Századok – 2013

TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: Vasvári Pál kritikai életrajzához. Források és tanulmányok Vasvári Pálról V/1159

1212 URBÁN ALADÁR mert nem veszi őket komolyan.224 Emlékezései szerint az unió kimondása után Pestre látogatott Jakab Elek a Pillwaxban volt Vasvári, Lisznyai, Sükei és má­sok társaságában. Elképzelhetetlen, ha Petőfi ott lett volna, azt az emlékezés ne említette volna meg.225 Vajda János július 11-én Kossuth beszédét a képvise­lőház karzatán Petőfi és Vasvári, „s több ilyen egyéniség között” hallgatta meg. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az említettek együtt mentek, vagy egy társa­ságban voltak.226 Az, hogy nevük együtt szerepel az Egyenlőségi Társulat vá­lasztmányában, vagy az „Egyenlőségi ezred” tisztikarában, nem jelent élő kap­csolatot. Nevük egyébként is tiszteletből is bekerülhetett a névsorba, s kérdés, hogy bármely értekezleten egyidejűleg részt vettek-e. Vasvári és Petőfi eltávolodását az is segítette, hogy Petőfi „A királyhoz” című verse, valamint május 12-iki kormányelleni kirohanása miatt országosan elvesztette népszerűségét, Vasvári népszerűsége változatlan maradt. Az Életké­pekben június 4-én megjelent írás nem provokálta, hanem megnyugtatta a köz­véleményt, mivel a márciusi ifjúság nevében nyugalmat ígért. Vasvári és Petőfi eltávolodása érthetően bekövetkezett eltérő személyiségükből fakadóan is. Pél­dául az általános választójog kérdésében Petőfi nem akart tudni kompro­misszumról, Vasvári mérlegelte a helyzetet és körültekintő politikusként szük­ségesnek tartotta a mérsékelt cenzust. A „Dicsőséges nagyurak” politikai hatá­sával foglalkozva Varga János megállapította: „Petőfi alkata, vérmérséklete és eszmei következetessége általában nem párosult a politikai taktikázás művé­szetével, és e körülmény pályafutása alatt többször is nehéz konfliktusokba so­dorta őt.”227 Vasvárinak Petőfihez való viszonyában van egy érdekes, nem tisztázott kérdés. Az Országos Levéltárban őrzött Vasvári iratok között fennmaradt egy köszöntőbeszéd be ne fejezett fogalmazványa, amely Petőfit ünnepelte már-már himnikus hangvétellel. Bevezető mondata: „Mi, a középponti ifjúság képviselői azért jövénk hozzád, hogy téged mind nemzeti élmozgalmaink egyik szereplőjét tiszteljünk”.228 Nem valószínű, hogy erre a köszöntésre sor került, mert annak a sajtóban lett volna valami nyoma. Három Petőfi-kutató is kétség­be vonja, hogy ez az ünneplés megtörténhetett volna, illetve, hogy a kézirat mondanivalója más tartalommal elkészült volna.229 Az igazi kérdés az, hogy mi­ért maradt el a köszöntés? S miért befejezetlen a kézirat? Vasvári meggondolta magát? Vagy Petőfi hírét vette az ünneplés tervének, arról kelletlenül nyilatko­zott, - s ezt Vasvári tudomására hozták? Tudott-e a tervről a középponti ifjú­ság, s esetleg Vasvári szándékáról értesülve, egyesek nem értettek azzal egyet? Megnyugtató választ a kutatás erre valószínűleg a jövőben sem fog adni. 224 Tompa Mihály Arany Jánosnak, Pest, 1848. április 25. Arany János Összes Művei 15. Leve­lezés. Bp. 1972. 204. (A kutatás nem tartja hitelesnek a levelet.) Kéry, Napi krónikák 273. 226 Jakab Elek, Szabadságharcunk történetéhez. Visszaemlékezések 1848-1849-re. Bp. 1880. 188. 226 VJÖM IV 323. 227 Varga, Jobbágyfelszabadítás 108. 228 Vasvári iratai 661. Vasvári 1956. 263. 229 Kiss József véleménye PAt III: 101-102. Fekete Sándor, Adatok Vasvárihoz (Vasvári Pál, A szerelmes bajnok c. kötetben, Függelékben: Petőfi és Vasvári) Bp. 1996. 75-78. Kerényi, Petőfi 374.

Next

/
Thumbnails
Contents