Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: Vasvári Pál kritikai életrajzához. Források és tanulmányok Vasvári Pálról V/1159
VASVÁRI PÁL KRITIKAI ÉLETRAJZÁHOZ 1207 szeptember 22-én. Madarász László s. k. népképviselő.”201 Vasvári még ezen a napon, szeptember 22-én kiváltotta az útlevelét Pest megyétől. A hivatalos űrlapon kiállított útlevél előmutatóját Vasvári Pál dr.-nak címezi. A sietség jele, hogy az útlevél szokásos rovatait (vallás, életkor, testi alkat, haja és szeme színe, arca) nem töltötték ki. Mivel Somogy megyét meg is kellett közelíteni, ezért az útlevelet Vasvári Somogy, Tolna és Veszprém megyékre váltotta ki. A szöveg szerint az utas „fogadott alkalmatossággal” utazik. Utazásának célja: „magán dolgai”. Vagyis az útiokmányon nincs nyoma annak, hogy ez az utazás valójában kiküldetés. Ugyanakkor az útlevélen a következő megjegyzés olvasható: „Minél fogva az útlevelek vizsgálatára megbízott tiszt urak megkerestetnek, hogy fentebb írt Vasvári Pál úrnak jelen utazás folyta alatt szabad menetelt és visszajövetelt engedni ne terheltessenek. Ezen útlevél két hónapig érvényes.”202 Ez az útlevélen lévő megjegyzés szövegében alig tér el az ún. nyílt rendelettől, amelyet a hivatalos megbízásból utazók kaptak, hogy közlekedésüket minden hatóság feltétlenül biztosítsa. Az előzmények ismeretében feltételezhetjük, hogy küldetéséhez Vasvári anyagi támogatást kapott. Nem világos, hogy mit gondoltak a megbízók és mire vállalkozott Vasvári. Mint Hermann Róbert megjegyezte: „Jellacic betörő csapatai ekkor más Somogy megye területén nyomultak előre.”203 Az is kérdés, hogy a küldetés célja és helyszíne miként került be a modern lexikonokba. Az irodalmi lexikon 1965-ben megjelent szócikke így fogalmaz: „Kossuth megbízásából polgári futárként járta az országot. 1848. szeptemberében a Somogy megyei népfelkelés egyik szervezője, majd honvédhadnagy.”204 A lexikonok szócikkeinek szerzőitől nem várható el, hogy önálló kutatásokat végezzenek, illetve, hogy a szakirodalmat ismerjék. így nem meglepő, hogy az új életrajzi lexikon tizenkét évvel ezelőtt megjelent utolsó kötetében ismerős szöveget találunk. Vasvári „Jellacic támadása idején futárszolgálatot teljesített. 1848. szeptemberében a Somogy megyei népfelkelés egyik vezetője.”205 A szócikk készítőjének mentségére megjegyezzük, hogy a lexikon egyébként gondosan összeállított irodalomjegyzéke nem tartalmazza Hermann Róbert említett, egy évvel korábban megjelent tanulmányát. Lehet, hogy Vasvári kockázatos megbízásának a dunántúli katonai helyzet pontatlan ismerete volt az oka? A Marczius Tizenötödike szeptember 21-én így írt: „Az igazat megvallva, midőn az egyesült statusok hadat viseltek Mexicóval [vagyis 1848-1849-ben] sokkal jobban tudtuk a seregek állapotát, 201 Vasvári iratai 340. Források 85. Ezt a megbízólevelet kiegészítette egy „Hol hatni lehet” címzésű irat, amely felsorolja a helységeket és a személyeket, akikhez ott fordulni lehet - egészen Zaláig. Vasvári iratai 341-342. Források 85-86. A szöveg nem Madarász László írása. 202 Vasvári Pál iratai. Útlevele. Források 84-85. Az útlevelet Jankovich György megyei főjegyző írta alá. (Mivel Petőfi ez idő tájt váltotta ki útlevelét, erről értesülve jelenthette a sajtó kettejük egyidejű és azonos célú utazását.) 203 Hermann, Vasvári 51. 204 Magyar Irodalmi Lexikon III. 1965. 504. A közel két évtized múlva megjelent életrajzi lexikon megismételte Vasvári Somogy megyei tevékenységét. „Jellacic (így) támadása idején futárszolgálatot is teljesített. 1848. szeptemberében a Somogy megyei népfelkelés egyik vezetője.” Magyar Életrajzi Lexikon II. 1982. 972. Vasvári mint Kossuth futára már a Pallas Lexikonban szerepelt. 205 Új Magyar Életrajzi Lexikon VT. 2001. 1139-1140.
