Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: Vasvári Pál kritikai életrajzához. Források és tanulmányok Vasvári Pálról V/1159
VASVÁRI PÁL KRITIKAI ÉLETRAJZÁHOZ 1203 Augusztus 23-án az újoncozási törvényjavaslat elfogadásának napján a Társulat rendkívüli közgyűlést tartott. Az elnöklő Madarász László a kitűzött témát: a törvény hosszas vitáját szeptember 8-ra javasolta halasztani. A gyűlés a hozzászólások után nyilatkozatban mondta ki, a törvényjavaslat „a társulat meggyőződése és a nemzeti közvélemény ellen van”. Kiküldenek egy héttagú bizottmányt, amely szeptember 8-ig elkészít egy nyilatkozatot, amelyet akkor szétküldenek az országban. Készítsen el ez a bizottmány egy kérvényt is az országgyűléshez, amelyet, ha szükséges, használni fognak. A bizottmány tagjai: Perczel Mór, Madarász József, Petőfi, Vasvári, Zerffi, Horárik és Gajzágó.188 A közgyűlésen Madarász László, Horárik, Birány, Zerffi és Gajzágó után — kivárva sorát — Vasvári Pál is felszólalt. Május 24. óta ez volt az első nyilvános szereplése, s ezt a sajtó jóvoltából részleteiben ismerjük. Madarász javaslata ellenére ez a beszéd is az újoncozási törvényjavaslatot bírálta. Szerinte általa „a képviselőknek csúfolt táblabírák” a nemzet halálát készítik elő. Attól tart, hogy „e nemzetellenes törvény végrehajtásakor ki fog törni medréből a heves érzelmű ifjak türelme”. A magyar képviselők az ifjúságot „a szörnyeteg bécsi kamarilla kívánságára feláldozzák, mint a Créta szigetén lakott Minotaurus Athén ifjait”. Megvádolta a képviselőket, hogy a kamarillával alkudoznak, fegyvert adnak kezébe, s időt adnak neki, hogy „szabadsággyilkoló terveivel nyíltan felléphessen!” Ezért helyesel minden előbb elhangzott indítványt, amelyek a veszélyes törvény megváltoztatásának a lehetőségét keresik. A beszéd befejező gondolatai optimisták. A magyar természet szerinte „indolens, közönyös, nyugodt: de csak addig, míg a veszély közel nem jő hozzá. Van a magyarban erő és elszántság, csak emberre van szükség, ki a lelkesedés élére álljon...”189 Vasvári, a kormányhivatalnok keményen bírálta a képviselőházat. A bevezető gondolatsorban azonban utalt a kormányra, annak gyengeségére is. Kijelentette: „A mi nemeztünk szegény, kormányunk gyenge, hazánk elkeseredett helyzetben áll.” A befejezésként idézett mondat egyértelműen egyetlen vezetőt tart szükségesnek (a kormány helyett), aki a lelkesedés élére áll. Tíz nap múlva, az Egyenlőségi Társulat szeptember 3-i mozgalmas közgyűlésén Vasvári terjedelmes beszéde volt a legjelentősebb, főleg ami az előterjesztését illeti. Bevezetésként közelebbről meg nem határozott falragaszokról beszélt, amelyek szerinte Batthyány és Deák bécsi útja kapcsán terjesztenek rágalmazó koholmányokat. Vannak Budapesten „kislelkűek”, akik megrettennek a fenyegetésektől. De veszedelmesebb a Schwarzgelbek „alattomos pártja”. Ezekről a sajtó nem ír, de suttognak arról, hogy ezeknek „kitörésétől” lehet tartani. Ezek „kurtánlátó gyávák”, akik megijedtek a szabadságmozgalmaktól. Vannak olyanok is, akik szerint a fekete-sárga kormány idején nagyobb volt a béke, jobban ment a geschäft. Ezeknek nem jut eszébe, hogy a szabadság fáját írási ívet a tagok között ki is osztottak. A sajtóban megjelent értesítés, amely a pesti és vidéki tagokat meghívja „a nagyszerű politikai lakomára”. Nép-elem 1848. augusztus 27. 188 Rendőri napi jelentés 51. Petőfi neve kapcsán megemlítjük, hogy augusztus 27-én ő javasolta a társulat ülésén, hogy nyomtassák ki Egresinek a rác lázadásról szóló röpiratát. Rendőri napi jelentés 53. 189 Nép-elem 1848. augusztus 29. A márciusi ifjak 1988. 295-298.
