Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: Vasvári Pál kritikai életrajzához. Források és tanulmányok Vasvári Pálról V/1159
1191 hoz, illetve a megyék és városok tömeges kormánypárti felirataihoz vezettek. Két hét múlva Petőfi egy május 27-én kelt, de csak újabb két hét után megjelent írásban reagált.130 Vasvárit közel egyidőben foglalkoztatta a radikálisok elleni országos hangulat. Az Életképek június 4-i számában megjelent, „A márciusi ifjúság” című, tizenhárom gondolatkörből álló írásában elemezte a helyzetet. Az első mondatok így indokolják az írás megszületését: „Hazánk több vidékein keserű kifakadások történtek a pesti fiatalság ellen. Zavargás és rendtörésről vádolnak bennünket. Amint magasztalják a márciusi napokat, úgy kárhoztatják a pestiek minden utóbbi lépését.” A magyarázat: „A középponti ifjúság egyetlen hibát követett el. Tovább akart menni a tények mezején, mint amennyire nemzetünk el volt készülve. Elejénte országos rokonszenwel csatlakozott hozzánk a hon minden vidéke. (...) De a pesti ifjúság a vezérszerepben messze előhaladott. A sereg nem bírta őt követni. (...) így szakadt el egymástól a pesti ifjúság és a nemzet.” Az állítás azonban pontatlan, mivel a nemzet (a vidék) a vezetőszereptől már visszavonult márciusiakkal (radikálisokkal) fordult szembe május közepén. A folytatásban Vasvári visszatér a főváros fejleményeire. Azt írja, hogy az ifjúság magára maradt, mert a pesti polgárság elszakadt tőle. Ez azonban már korábban, az április 1-jei vörös kokárdás, republikánus megnyilvánulás miatt történt, - és ismereteink szerint nem volt országos visszhangja. A szerző azonban itt keresi a magyarázatot a történtekre. A nyolcadik bekezdésben (gondolatkörben) így fogalmaz: „A pesti forradalom merészebbjei ezen alternatívát vallották: s vagy vér nélkül felelős minisztérium a király mellé; vagy ha vért kell ontani, ez folyjon a respublikáért. Az előbbi teljesült.” A másik megoldás csak „teoretikus eszme”, amely a bécsi bürokráciát fenyegette. Vasvári, mint a forradalom „merészebbjeinek” egyike ezek szerint vállalta, hogy a márciusi válságos napokban elképzelhetőnek tartotta a harcot a köztársaságért. Az utóbbi fejtegetéstől eltekintve Vasvári egységesnek tekinti a márciusi ifjúságot. Korábban utalt rá, hogy a haza veszélyben, ezért minden pártérdeken felül a valódi nemzetegységet kell megvalósítani. Ennek szükségességére hivatkozva, s a pesti ifjúság fegyelmezettségét emlegetve azt panaszolta, hogy „kicsavarták kezéből a nemzetőri fegyvert”. (Ez igaz. Az egymás mellett, egymással versengve szervezett nemzetőri alakulatokat Batthyány rendeletére április 20. után a kvalifikáció figyelembevételével lakóhely szerint, a törvény előírásának megfelelően kellett átszervezni.) Az egységes „középponti ifjúság” már nem létezik, - folytatódik az írás. Egy részük hivatalokban dolgozik, másik visszatért eredeti foglalkozásához, a harmadik „hadi nemzetőrnek” (honvédnek) állt, a negyedik „szétoszlott a hazában”. Vagyis többé nincsen Pesten összpontosítva. Ez az ifjúság — emlékeztet a történtekre — volt a pesti forradalom rugója. „Az óra ütött 300 évi hallgatás után, s az lön a bécsi kabinet halálharangja.” (A túlfeszített kép jellemzi Vasvári szónoklatait is.) A nagylélegzetű, gondolati egységekre tagolt írás célja, hogy emlékeztessen a márciusi ifjúság érdemeire, s megmagyarázza, hogy miért vesztették el — méltánytalanul — korábbi népszerűségüket. A befejező gondolat, nem azt hangsúlyozza, hogy tehát VASVÁRI PÁL KRITIKAI ÉLETRAJZÁHOZ 130 Életképek 1848. június 11. PSÖM V 91-94. A késedelemre Kerényi, Petőfi 382-383.
