Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: Vasvári Pál kritikai életrajzához. Források és tanulmányok Vasvári Pálról V/1159
1192 URBÁN ALADÁR ez a „középponti ifjúság” már nem létezik. A megnyugtatást célzó gondolatsor így kezdődik: „Az ifjúság többé egy forradalmi lépést sem fog tenni. Mindennek megvan a maga ideje. Csak egyet akarunk: a vélemény szabad nyilatkozatát.”131 Kérdés, volt-e közös állásfoglalás a Vasvári által kifejezett nézetek mögött, vagy úgy érezte, hogy a márciusi napokban betöltött szerepe alapján és ismeretei szerint képviselhet egy kollektív véleményt. Mindenesetre az írás tárgyilagosságra törekvő ábrázolása a kialakult helyzetnek. Petőfinek az előzőkben említett írása erősen szubjektív volt, csak népszerűségének elvesztésével foglalkozott. Ugyanakkor kiállt republikánus nézetei mellett, hangsúlyozva, hogy azok megvalósulásának még nem jött el az ideje. C. A tervezett erdélyi út Az áprilisi törvények sorában különleges az 1848. VII. te., amely kimondta Magyarország és Erdély egyesítését. Ezt a király által már szentesített törvény ugyanis a 6. § értelmében csak a rövidesen összeülő erdélyi országgyűlés jóváhagyásával — és természetesen az újabb királyi szentesítés után — léphetett életbe. A fejleményeket mindkét országrész felfokozott figyelemmel várta, mert tudott volt, hogy a törvényt milyen vonakodva hagyták jóvá, s hogy hírére Jósika Samu, az erdélyi udvari kancellária elnöke azonnal lemondott hivataláról. Az erdélyi rendek türelmetlensége és egyre növekvő nyomása miatt Teleki József főkormányzó április 11-én május 29-re Kolozsvárra összehívta az országgyűlést. Az uralkodó ezt május 5-én jóváhagyta.132 A szorgalmas naplóíró Gyulay Lajos gróf május 7-én a következőket jegyezte fel a várható fejleményekről: Lehetetlen, hogy az unió megbukjon. Erről „az utcai majoritás is” gondoskodni fog. „Pestről is készül lejönni nagy számmal az ifjúság, az is nyomni fogja a dolgot.”133 Május 10-én Kolozsvárról Jósika Miklós részletesen tájékoztatta Wesselényi Miklóst. így arról, hogy az erdélyi országgyűlés királyi biztosa Puchner altábornagy, szebeni főparancsnok lesz, valamint arról, hogy Franz Salmen, a szászok comese és Rosenfeld kancelláriai tanácsos az unió ellen agitálnak. O azonban abban bízik, hogy azt nagy viták nélkül kimondják. A levél 8. pontja szerint „Vasvári vezetése alatt 500 jurátus — Szász Károly állítása szerint — úton van ide, s feltartóztathatatlanok, gyalog jőnek.”134 Május 12-én id. Bethlen János tudósította ugyanerről az események iránt érdeklődő Wesselényi Miklóst. „Nagy figyelmet érdemlő körülmény az mint Szász [Károly] mondja, Pestről a Vasvári vezérlete alatt 500 fegyveres ifjú ember indult el gyalog a mi országgyűlésünkön megjelenendő. Ezek a mi itteni ifjúságunkkal fraternizálva, előrelátható, hogy az összes ifjúság közt licitatio lesz az iránt, hogy melyik kövessen el nagyobb extra-vagantiát.” Ehhez még a kir. biztos, erős garnizon és tüzérség, így várható, hogy az országgyűlésen 131 Életképek 1848. június 4. Vasvári 1956. 298-303. A márciusi ifjak 1988. 268-275. 132 Egyed, Erdély I. 116. Pap, Okmánytár I. 71-72. Kéry, Napi krónikák 291-292. 133 Gyulay naplói II. 58. 134 Revolutia ... din Transilvania. Vol. I. 418. A kötet 1848. március 2. - április 12. közötti dokumentumokat tartalmaz, s ezt a levelet április 10-i dátummal közli. A szöveg azonban egyértelművé teszi (pl. a május 10-én érkezett Szász Károly említése), hogy a helyes dátum május 10.
