Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: Vasvári Pál kritikai életrajzához. Források és tanulmányok Vasvári Pálról V/1159
1190 URBAN ALADAR ugyanez a száma a márciusi baloldal nevében másnap reggel 9-re népgyűlést hirdetett a Nemzeti Múzeumnál. A közlés szerint a gyűlés célja, hogy a katonai kihágást vizsgáló bizottságba vegyék be az iíjúság képviselőit, illetve, hogy minél előbb fegyverezzék fel a főváros fiatalságát. 12-én a mintegy négyezer főnyi tömeg előtt Petőfi fejtette ki ingerült véleményét, hogy a minisztérium „oly gyönge, miszerint nemhogy egész állam, de még csak egy egyetlen egyén törvényes biztoslétéről sem képes intézkedni.”125 A tudósítások szerint rövid ideig tartó gyűlésen Petőfi két küldöttséget javasolt: egyet a minisztériumhoz, egyet pedig a katonai kihágást vizsgáló bizottsághoz. Az előbbinek tagjai — feltehetően Petőfi javaslatára — Petőfi, Degré Alajos, Pálfi Albert, Dobsa Lajos, Glembay Károly és Táncsics Mihály voltak.126 A tudósítások nem szólnak arról, hogy az iíjúság soraiból kiket jelöltek a vizsgálóbizottságba. A népgyűlésről odaérkezők közül Nyáry Pál — aki egyébként a bizottságnak nem elnöke, hanem csak tagja volt — Vasvári és Vidacs János bevételét javasolta. Mikor kiderült, hogy ők nincsenek jelen, Lauka Gusztávot és Korányi Frigyest nevezte meg.127 Vasvári távolmaradásának több oka is lehetett. Az egyik, hogy nem akart tag lenni egy olyan vizsgálóbizottságban, amelynek polgári tagjait a „munkáltatója” nevezte ki. (Szemere egyébként szemrehányást tett Zoltán János államtitkárnak, a vizsgálat vezetőjének, hogy befogadta a Nyáry által ajánlott személyeket.) Másrészt közeledett az Erdélybe utazás időpontja, ezért nem kívánta magát a bizonytalan ideig tartó vizsgálat résztvevőjeként lekötni.128 A május 10-i tragikus kimenetelű tüntetés kapcsán még két eseményt kell megemlítenünk, amelyek kapcsolatosak Vasvári tevékenységével. Az egyik, hogy május 29-én az izraelita hitszónok után ő búcsúztatta Burger József tatavidéki zsidó orvostanhallgatót, aki 10-én este kardvágástól olyan súlyos fejsebet kapott, hogy 28-án belehalt sérüléseibe. Vasvári a márciusi iíjúság nevében búcsúztatta az elhunytat, akinek végtisztességére száz gyászruhás fiatal vonult fel fáklyákkal.129 A másik fejlemény valójában a május 12-én délelőtt tartott népgyűléssel függ össze, ahol Petőfi kemény szavakkal bírálta a kormány tehetetlenségét. A bírálat oka az volt, hogy a kormány tudott a készülő tüntetésről, s azt sem megelőzni, sem megakadályozni nem tudta. Petőfi nyilatkozata országos tiltakozáskat efféle sürgetések által szorongatni”. Nemzeti 1848. május 21. Széchenyi szerint május 19-én Batthyány és Nyáry kibékültek. Széchenyi Napló 1251. 125 Reform 1848. május 14. Kéry, Napi Krónikák 303. Petőfi ismert keményebb megfogalmazását a Pozsonyban megjelenő Budapesti Híradó 1848. május 17-i tudósítása közölte, illetve Petőfi ismerte el az MT 1848. augusztus 11-i számában. Ld. PSÖM V 113. A népgyűlésről Spira, A pestiek 186-189. 126 A névsort Táncsics Mihály közölte Munkások Újsága 1848. május 21. Vasvári tehát nem került be a küldöttségbe. Der Ungar 1848. május 13. tudósítása szerint Vasvári jelen volt, s egy okvetetlenkedő felszólalót Petőfivel együtt utasított rendre, PAt I. 245, A. A küldöttség Batthyánynál: Széchenyi Napló 1246. Urbán, Tíz válságos nap 121-122. Urbán, Katonai vérengzés HK 1968/1. 81-82. Ld. még Kerényi, Petőfi 380-381. 127 MT 1848. május 12. Reform 1848. május 14. 128 A vizsgálat május 18-án fejeződött be. Jegyzőkönyvét folyamatosan közölte a PH és a Nemzeti. Ld. még Pap, Okmánytár I. 93-104. A vizsgálóbizottság május 21-én kelt jelentése a miniszterelnökhöz Batthyány iratai I. 385-387. PH. 1848. május 26. Pap, Okmánytár I. 104—107. 129 Nemzeti 1848. június 1. Nemzetőr 1848. június 3. Kéry, Napi Krónikák 335.
