Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: Vasvári Pál kritikai életrajzához. Források és tanulmányok Vasvári Pálról V/1159
1189 nem egér, sem szamár, hanem hatalmas oroszlán, amely minden incselkedőket megrettent. Már megvitte a hírt Bécsbe Metternichnek és barátainak, akik „félholtra röhögték magukat, hogy mily szívesen futottak a zenélő nyulak.”120 A levél szerzője pontosan tudta, hogy Vasvári jelen volt a macskazenénél, s hogy ő is — mit tehetett volna — futott a feltűzött szuronyú katonák elől. A katonaság fellépésének ismertetésére, az ezt követő felháborodásra, a fegyvert követelő tömegnek Nyáry Pál által történt lecsendesítésére, az éjjel tartott minisztertanács döntésére, hogy az esetet vegyesbizottság vizsgálja ki, az alábbiak részletesen beszámolnak.121 Másnap, május 11-én reggel 9-kor Pest megye Nyáry Pál elnökletével ingerült hangulatú választmányi nagygyűlést tartott. A szónokok, így Nyáry, Teleki László, Patay József felszólalásukban a vérengzésben részes katonaság szigorú megbüntetését követelték. Ennek érdekében küldöttséget menesztettek a nádorhoz, amelynek az említettek mellett tagjai voltak még Vasvári Pál, Jókai Mór és mások. A sajtó tudósításai szerint a nádor kezdetben ellenállt a követelésnek, hogy Lederert függesszék fel főparancsnoki tisztéből. Nyáry ekkor a vezérmegye félmillió lakosa nevében forradalommal fenyegette meg a nádort. Erre az engedett Lederer felfüggesztése ügyében, hozzájárult a katonaság magatartásának kivizsgálásához, a vétkes katonatisztek megbüntetéséhez, a sorkatonaság felesketéséhez.122 A megye bizottmányi jegyzőkönyve megőrizte az ülésen elhangzott érveket. Ezek szerint a minisztérium valóban nem felelős a történtekért, ha nem rendelkezik az ország erejével. A megye meg van győződve, hogy nagyobb veszély nem fenyeget, mint ha a hadsereget a nemzet ellen lehet fordítani. Ezért Nyáry Pál vezetésével küldöttséget indítottak a nádorhoz, hogy egyrészt a helytartó „hatályosan járjon el a felségnél az alkotmányos jogok védelmében”, másrészt szorgalmazza azon személyek megbüntetését, akik „az érintett sajnos események” előidézői voltak. A jegyzőkönyv szerint a nádor megígérte „a katonai erőnek az alkotmányos hatalom alávetését”, elrendeli a katonaság felesketését és szigorú nyomozást ígért a nagy felháborodást okozó események előidézői ellen.123 Május 11-én a radikálisok véleményét az esti órákban megjelenő Marczius Tizenötödike fogalmazta meg. A vezércikkben Pálfí Albert a kormány lemondását követelte, s hogy Nyáry alkosson minisztériumot Kossuthtal.124 A lapnak VASVÁRI PÁL KRITIKAI ÉLETRAJZÁHOZ 120 Vasvári iratai 306. Források 48-49. A borítékon postabélyegző: Pest, május 17. (17/5) Címzése: „A Forradalmi Csarnokbeli ifjúságnak olvassa fel Vasvári Pál, Pesten.” A levélből idéz Spira, A pestiek 194. 121 Urbán, Tíz válságos nap 113. 118. In: A nagy év. Urbán, Katonai vérengzés HK 1868/1. 76-78. Ld. még Kéry, Napi krónikák 301. Spira, A pestiek 178-184. 122 Ld. az előzőén említett tanulmányok 118-120, illetve 78-79. oldalát. 123 Pest megyei lt. Pest-Pilis-Solt vármegyék bizottmányi jkve. 1848:13.311/a. A jkv. nem nevezi meg a küldöttség tagjait. A szöveget valamiért valójában a május 10-i nagygyűlés utolsó tételéhez csatolták. 124 A merész követelés mögött nemcsak Nyáry már említett neheztelése húzódik meg. Pálfí is tudhatott Nyárynak még a kormány Pestre érkezése előtt tett kijelentéséről, hogy ti. „meg kell buktatni” őket. Zsoldos, Töredékek I. 58., II. 250. Pálfí cikke kormányválságot sejtető politikai hullámverést váltott ki. Ld., Széchenyi május 12-i, 15-i és 18-i naplóbejegyzéseit. A Radical Körben még a május 20-i rendkívüli közgyűlésen is sürgették, hogy Nyáry kerüljön be a minisztériumba. Nyárynak kellett őket leinteni, hogy „semmi okunk sincs a közbizalmat bíró magyar kormányun
