Századok – 2013
KÖZLEMÉNYEK - Molnár Judit: Komoly Ottó, Kasztner Rezső és a magyar cionisták embermentő tevékenysége 1944-ben I/107
A MAGYAR CIONISTÁK EMBERMENTŐ TEVÉKENYSÉGE 1944-BEN 115 hogy Imrédyvel összehoz egy találkozót, megkérdezte, miért éppen Imrédyvel kívánnak tárgyalni és mit mondjon neki.4 1 Komoly erre azt válaszolta, hogy „az új helyzetben őt tartják esélyes, posszibilis vezető politikusnak, aki segíthet a zsidóság ügyében a rendkívül nehéz helyzetben", továbbá: „Mi magyar állampolgárok vagyunk és azok is akarunk maradni. Védelmet kérünk. Tudjuk, hogy Magyarország jelenleg igen nehéz helyzetben van. Éppen ezért a nehézségekből ki akarjuk venni a részünket és az ország határain belül vállaljuk a súlyos, megszorító intézkedéseket is, de Magyarország ne szolgáltasson ki minket deportálással a hitleri németeknek."4 5 Mester közvetítése eredménytelen volt. Imrédy közölte vele: „Nem tudok foglalkozni a kérdéssel."4 6 így másnap Mester arról kénytelen értesíteni Komolyt, hogy próbálkozása „90%-ban negatív".4 7 Gróf Károlyi Ferenc is hiába próbált „Imrédynél meghallgatást nyerni" Komolyék számára.4 8 Mindenesetre Károlyi gróf vállalta egy emlékirat átadását Imrédynek.4 9 Komoly, Kasztner és Szilágyi Ernő5 0 a memorandum első változatát március 27-én fogalmazták meg, és április 4-ig többször átdolgozták.5 1 A végső, kézbesített változatot egyedül Komoly Ottó írta alá, mint a MCSZ elnöke. A memorandum szóvá tette, hogy „a legutóbb kihirdetett és a még tervezett intézkedésekkel a magyar kormányzat oly lépéseket tesz a zsidókérdés gyökeres átrendezése irányában, amelyek a zsidóság kellő lelki előkészítése nélkül a végső harmonikus kibontakozást rendkívül megnehezítik."5 2 Komoly a végső változatból kihagyta „a fizikai megsemmisítés lehetőségét",5 3 mint esetlegesen fenyegető veszélyt. Ebből (is) egyértelmű, hogy a szerzők biztosan tudták, hogy a deportálás egyet jelent a halállal. Kívánatosnak tartották, hogy a kormány intézkedései során „kerültessék el minden fölösleges kíméletlenség és a magyar zsidóság becsületének és emberi méltóságának szükségtelen megalázása".5 4 Komoly a magyar cionisták nevében annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a zsidókérdésre csak egy megoldás lehetséges: „a közjogilag elismert palesztinai zsidó nemzeti otthon".5 5 Ezért a magyar kormánynak is ebben az irányban kellene lépéseket tennie: „A külpolitikai helyzethez képest biztosít-44 Mester., Arcképek, 24., Bokor, Végjáték, 135. 45 Mester, Arcképek, 24-25., Lásd még: Bokor, Végjáték, 135-136. 46 Mester, Arcképek, 26., Lásd még: Bokor, Végjáték, 136. 47 YVA, P 31/44. Komoly Ottó naplója, 1944. március 30. Mester 1971-ben úgy emlékszik, hogy Komoly és Molnár másnap, március 22-én visszamentek hozzá. Mester, Arcképek, 26. Komoly naplója egyértelműen bizonyítja, hogy bő egy héttel később „csak" üzenetről volt szó. 48 Uo. 1944. március 28., 30. 49 Uo. 1944. március 31. 50 Szilágyi Ernő (1898-1973), a Magyar Zsidók Pro Palesztina Szövetségének elnöke az ún. Kasztner-vonat utasaként 1944. június 30-án hagyta el Magyarországot és augusztus 21-én érkezett Svájcba. 51 YVA, P 31/44. Komoly Ottó naplója, 1944. március 27., április 1., 2., 3., 4. A memorandum szövegének négy változata megtalálható: YVA, P 31/42. Pro memoria. A magyarországi zsidókérdés rendezésével kapcsolatos cionista elgondolásokról. 52 YVA, P 31/42. Pro memoria. A magyarországi zsidókérdés rendezésével kapcsolatos cionista elgondolásokról, 63. 53 Uo. 57. 54 Uo. 64. 55 Uo. 62.
