Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: Vasvári Pál kritikai életrajzához. Források és tanulmányok Vasvári Pálról V/1159
1162 URBAN ALADAR tár”-ból, amelyet 1848. májusában, mint történelmi munkásságának bizonyítékát küldte meg Eötvös Józsefnek. Közli továbbá az Életképek 1848. évi első felében „Irányeszmék” címmel megjelent befejezetlen cikksorozatot. Több, a levéltárban lévő magyar és egyetemes történeti kérésekkel foglalkozó írást találunk részben a Vasvári iratokból, részben — ami teljesen új — az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárában őrzött Vasvári kéziratokból. A gazdag anyagot végül az 1848. március-áprilisában elhangzott beszédek, illetve az Életképek 1848. június 4-i számában megjelent, a radikálisok helyzetét értékelő írás egészítik ki.12 Az 1956-os októberi eseményekben, mint oly sokan a fiatal baloldali értelmiségből, Fekete Sándor is részt vett. Ezt követően mint egy különösen veszélyesnek ítélt szervezkedés tagját, 1958-ban letartóztatták, s a következő évben kilenc évi börtönre ítélték. 1963-ban amnesztiával szabadult. Ezt követően egy ideig az MTA Irodalomtudományi Intézetének ügyintézője volt, majd részt vett a Petőfi-életrajz munkálataiban. 1976-89 között az Új Tükör egyik szerkesztője, majd főszerkesztője. Vasvári halálának 150. évfordulójára 1986. július 14-én megírta, hogy kutatásai szempontjából milyen kárral járt bebörtönzése. László Józseffel 1959-re közös kötetet terveztek, s az már nyomdakész volt. Ez tartalmazta volna Vasvári „A szerelmes bajnok” című vígeposzát. Ami még fontosabb, ezzel együtt Vasvári katonai írásait és a Rákóczi-szabadcsapat írásait közölték volna. Mire kiszabadult László József meghalt, s a nyomdakész kézirat elkallódott. Az 1970-es években Takács Péter, a nyíregyházi főiskola tanára kezdett foglalkozni a történész szakma által elhanyagolt Vasvári Pál tevékenységével. Első tanulmányában Vasvári történelemszemléletét és írói munkásságát tekintette át. Az anyagok áttekintése alapján az a véleménye alakult ki, hogy azok nagyfokú történeti tájékozottságot mutatnak, de szerzőjük nem érett még igazi történetíróvá.13 A következő tanulmány Vasvári politikai tájékozódását vizsgálta a forradalomig. Megállapította, hogy a Pestre került fiatalember élénken érdeklődött a napi politika iránt, eljárt a nyilvános megyegyűlésekre, sőt egy választójoggal kapcsolatos kérdésben beadvánnyal fordult Nyáry Pál alispánhoz.14 1982-ben jelent meg e sorok írójának tanulmánya az Országos Levéltárban őrzött iratok és a korabeli sajtó tudósításai alapján Vasvári 1848 őszi két hetes táborozásáról.15 1985-ben szokatlan kiadvánnyal bővült a Vasvári-irodalom. A Táncsics Mihály gimnázium tanárai (akik korábban Táncsics Mihály 12 Vasvári Pál válogatott írásai. Összeállította és a bevezetést írta Fekete Sándor. A most először megjelent kéziratot közölte és jegyzetekkel ellátta László József. Bp. 1956. László József az utószóban ismertette a Zrínyi-kézirat előkerülésének történetét. Az kiadásra szánva Magyar Mihály kiadó és könyvkereskedőnél volt. 1849-ben az osztrákok második visszatérése után elkobozták, s az mint gyanús kézirat a General-Gouvernement irattárába került. Annak megszűnése után a bécsi Kriegsarchivba, s az első világháború után, a trianoni békeszerződés értelmében kiadott iratok között a Magyar Hadilevéltárába került. (304-309.) Az utószóból az is kiderül, hogy az OSZK Kézirattárában lévő anyagok Magyar Mihálytól kerültek oda. 13 Takács Péter, A történetíró Vasvári Pál. Acta Academiae Pedagógiáé Nyiregyháziensis. Tom. 8/A.1980. 65-85. 14 Takács Péter, Vasvári politikai tájékozódása. Acta Academiae Pedagógiáé Nyiregyháziensis. Tom. 9/B. Nyíregyháza, 1982. 77-95. 15 Urban Aladár, Vasvári és a „Fővárosi csapat” a Lajtánál. HK 1982/4. 525-547.
