Századok – 2013
KÖZLEMÉNYEK - Molnár Judit: Komoly Ottó, Kasztner Rezső és a magyar cionisták embermentő tevékenysége 1944-ben I/107
114 MOLNÁR JUDIT Ugyanakkor ne feledkezzünk meg arról, hogy Horthy a németek nyomásának hatására augusztusban beleegyezett a deportálások folytatásába, amelynek időpontját augusztus 25-re tűzték ki, és csak az Antonescu-rezsim bukása, valamint a déli német front összeomlása miatt nem deportálták végül a fővárosi zsidókat. Komoly már március 24-én azt kénytelen írni naplójába, hogy „információink nagyon leverőek (rövidesen zsidó evakuálás állítólag magyar segédlettel)".39 Valóban, a Horthy által kinevezett új kormány — mely szabad kezet kapott a zsidókérdés „rendezésére" a kormányzótól — sorozatban adta ki zsidóellenes rendeleteit.4 0 A helyi közigazgatási és közbiztonsági szervek pedig végrehajtották az utasításokat.4 1 Komolyék úgy gondolhatták, hogy a „magyar vonalon" egyetlen lehetőségük maradt. A Magyar Megújulás Pártja prominens személyeivel, első helyen Imrédy Bélával4 2 fölvenni a kapcsolatot, s rávenni őket, hogy a zsidókérdést ne deportálással, megsemmisítéssel oldják meg, hanem a Palesztinába történő kivándorlás elősegítésével. Komoly 1944. március 29-én először Mester Miklóssal találkozott, és beszélgetésük „igen barátságos légkörben" folyt.4 3 Mester, mielőtt ígéretet tett, 39 YVA, P 31/44, Komoly Ottó naplója, 1944. március 24. 40 Sztójay - az igazságügy-miniszter aggályára, hogy a kormányrendeletekhez Horthy előzetes hozzájárulása szükséges - a következőket mondta: „a Kormányzó Úr Őfőméltósága az összes zsidórendeletekre vonatkozólag szabad kezet adott az 0 vezetése alatt álló kormánynak, és ezek tekintetében nem akar befolyást gyakorolni." Magyar Országos Levéltár, K 27, minisztertanácsi jegyzőkönyvek, 1944. március 29. Egyébként hivatalosan, tehát törvényben nem volt rögzítve, hogy Horthy előzetes hozzájárulása szükséges a kormányrendeletekhez. Ez egyfajta szokásjog volt. 41 A közigazgatásban sorozatban cserélték le a főispánokat politikailag megbízható munkatársakra. Veesenmayer május 10-én már elégedetten jelenthette Ribbentrop birodalmi külügyminiszternek, hogy „a magyar vidéki közigazgatás tisztogatása kielégítően halad. Eddig 41 főispánt mentettek fel és 38 főispáni állást töltöttek be." Jaross belügyminiszter általában nem csak a főispánokat cserélte le magyar megújulás párti megbízható emberekre, hanem alsóbb szinten az alispánokat, polgármestereket, főszolgabírákat, szolgabírákat is. Bővebben lásd: Molnár Judit: Csendőrök, rendőrök, hivatalnokok és a Soá. In: Magyar megfontolások a Soáról. Szerk.: Hamp Gábor - Horányi Özséb - Rábai László. Budapest - Pannonhalma, Balassa K. - Magyar Pax Romana Fórum - Pannonhalmi Főapátság, 1999. 124-133. Karsai László: Topfen im Meer. Solidarität und Menschenrettung in Ungarn. In: Solidarität und Hilfe für Juden während der NS-Zeit. Hrsg: Wolfgang Benz - Juliane Wetzel. Berlin, Metropol Verlag, 1999. 207-246.; Csősz László: „Keresztény érdekek sérelme nélkül..." Gettósítás Szolnokon 1944-ben. Századok, 2000. 3. szám 633-679. 42 Imrédy Béla (1891-1946) miniszterelnöksége idején (1938. május 14. - 1939. február 16.) fogad",a el az országgyűlés az első zsidótörvényt. A második zsidótörvény javaslatát 1938. december 23-án nyújtotta be. Imrédy 1939-ben a szélsőjobboldali Magyar Élet Mozgalom, majd 1940 októberében a Magyar Megújulás Pártja alapítója. 1944. május 23-tól augusztus 7-ig tárca nélküli közgazdasági miniszter. A Népbíróság 1946-ban halálra ítélte; kivégezték. 43 Mester 1971-ben írt visszaemlékezésében, majd 1977-ben adott interjújában tévesen úgy emlékezett erre a beszélgetésre, mint amelyre még a Sztójay-kormány megalakulása előtt, március 21-én került sor. Lásd: Mester Miklós: Arcképek két tragikus kor árnyékában. Visszapillantás a katasztrofális magyarországi 1944. esztendőre, részint annak előzményeire és közvetlen következményeire is, 27 év távlatából. Szerk. Kollega Tarsoly István, végjegyzetek: Kovács Tamás. Budapest, Tarsoly Kiadó, 2012. (továbbiakban: Mester: Arcképek) 24.; Egy naiv ember - bársonyszékben. In: Bokor Péter: Végjáték a Duna mentén. Interjúk egy filmsorozathoz. Budapest, RTV - Minerva - Kossuth K., 1982. (továbbiakban: Bokor: Végjáték) 135. Komolyt Molnár Endre kisebbségi statisztikus vitte el Mesterhez.
