Századok – 2013
KÖZLEMÉNYEK - Molnár Judit: Komoly Ottó, Kasztner Rezső és a magyar cionisták embermentő tevékenysége 1944-ben I/107
A MAGYAR CIONISTÁK EMBERMENTŐ TEVÉKENYSÉGE 1944-BEN 113 gadta meg az alkalmat, és hosszas alkudozás után fejenként 100 dollárt ígért minden egyes zsidóért. Jelentéséből jól látszik: nem tudta, hogy Eichmann-nak mindenképpen Strasshofba kellett néhány vonatszerelvényt irányítani. Eichmannéknak sikerült hatékonyan együttműködni a magyar hatóságokkal. Néhány kivételtől eltekintve Magyarország teljes tisztviselői gárdája, a rendőrség és még inkább a csendőrség aktívan közreműködött a zsidók kifosztásában, gettókba valamint gyűjtőtáborokba zsúfolásában, majd deportálásában. A zsidó vezetőknek, ortodoxoknak, neológoknak, cionistáknak egyaránt beszűkültek a korábbi tárgyalási lehetőségei a magyar hatóságokkal. A megszállás első napjaiban a németek letartóztatták és Mauthausenbe deportálták a németellenes és/vagy zsidóbarát politikusokat. így többek között Szegedy-Maszák Aladárt, a külügyminisztérium politikai osztályának vezetőjét, aki Komoly Ottónak nem egy levelét továbbította Isztambulba Chaim Barlasnak, a Jewish Agency isztambuli irodája vezetőjének, s aki március 18-án este még bízott abban, hogy „néhány napon belül tisztul a helyzet a németekkel".34 A Pesti Izraelita Hitközség vezetői a megszállás napján kétségbeesetten telefonáltak a minisztériumokba és a miniszterelnöki hivatalba. A válasz egyértelmű volt: „Amit a németek kívánnak, teljesíteni kell."3 5 Horthy Miklós kormányzó július 6-án döntött úgy, hogy leállítja a deportálást a nemzetközi — elsősorban Gusztáv svéd király, Roosevelt amerikai elnök, XII. Piusz pápa részéről történt — tiltakozás hatására.3 6 Döntésében szerepet játszott a szövetséges antifasiszta erők normandiai partraszállásának és a Vörös Hadsereg nyári offenzívájának sikere, valamint talán attól is félt, hogy ha a fővárosból is deportálják a zsidókat, Budapestet szőnyegbombázni fogják az antifasiszta légierők gépei. Emellett befolyásolhatta még döntését, hogy elhitte, miszerint Baky László puccsot szervez ellene. A külföldi nyomás mellett olyan személyek is a deportálások leállítására próbálták őt rávenni, mint Ravasz László református püspök3 7 és Bethlen István volt miniszterelnök (1921-1931).3 8 így a fővárosi zsidóság megmenekült a deportálástól az októberi nyilas hatalomátvételig. Német részről történt ugyan továbbra is fenyegetőzés, a magyar legfelsőbb vezetés azonban ekkor már alapvetően a mentesítések különböző módozatain dolgozott, illetve a zsidóknak az ország területén való megtartását szervezte. Ebben a munkában fontos szerepe volt a semleges követségeknek és a cionistáknak is. of Hungarian Jewry. A Documentary Account. Vols. 1-2. Ed. Randolph L. Braham, New York, World Federation of Hungarian Jews, 1963. Vol. 2. (továbbiakban: The Destruction) doc. 184. 34 YVA, P 31/44, Komoly Ottó naplója, 1944. március 18. Bővebben lásd: Molnár Judit: „Vajon megtelnek-e följegyzéseimmel e könyv lapjai?" Komoly Ottó naplója (1944). In: Küzdelem az igazságért. Tanulmányok Randolph L. Braham 80. születésnapjára. Szerk.: Karsai László - Molnár Judit. Budapest, MAZSIHISZ, 2002. 480. 35 Munkácsi Ernő\ Hogyan történt? Adatok és okmányok a magyar zsidóság tragédiájához. (A továbbiakban: Munkácsi: Hogyan történt.) Budapest, Renaissance Kiadó, 1947. 15. 30 Vádirat a nácizmus ellen. Dokumentumok a magyarországi zsidóüldözés történetéhez. 3. kötet. Szerk.: Karsai Elek. Budapest, MIOK, 1967. 58-60., 70-74., 92-97. 37 Uo. 6-8. 38 Bethlen István emlékirata 1944. Sajtó alá rendezte: Romsics Ignác. Budapest, Zrínyi Katonai K, 1988. 143-145.
