Századok – 2013
KÉTSZÁZ ÉVE SZÜLETETT EÖTVÖS JÓZSEF - Deák Ágnes: "…Optimismus és pessimismus közti folytonos oscillálás" Eötvös József politikai programja a Schmerling-provizórium idején V/1137
1143 tést, melynek veleje, legyen itt is, mint Bécsben a Lajtán túli tartományokra nézve egy szűkebb birodalmi tanács, annak legyenek felelősek az egyes specialis ministerek. O neki már készen volt a ministeri listája. Belügy Bartal György, cultus Eötvös, igazságügy Szalay László, akkor még ő élt, engem valami pénzügyi csonkolt tárca félének vitelére szánt. Deák lenne az egész elnöke, ha ugyan belement volna a combinatióba, a conservativok közül csak Sennyey Pálra gondolt, kit Bécsbe[n] vélte alkalmazni. Erdély és Horvátországok számára is akart helyet nyitva tartani. A közös pénzügy, hadügy, külügy és kereskedelemre vélt birodalmi ministereket felállítani, kik felelősek lettek volna azon testületnek, mely a két szűkebb Reichsratból paritási alapon alakult volna. Szép és elfogadható alapok, csak azt nem hívém akkor is, midőn mondá, de most sem hiszem, hogy erre belenyugvását mondotta volna ki S[chmerling]. Pepi barátunk jellemében fekszik az Optimismus és pessimismus közti folytonos oscillálás. Legelébb múlt hetfün midőn a [!] Akadémiai ülés után E [ötvös] Dénesnél Kemény Zsigmonddal az estvét együtt tölténk, mindkettő a legfeketébb szemüvegen nézték a dolgokat mind jelenben, mind jövőben. Fontos ember lehet mégis az államminister, a napokban egy beszédében azt állítá, hogy már a jelen évben 350, azaz háromszázötven magyar emberrel értekezett a magyar viszonyokról, ezt annak megmutatására mondá, hogy jelét adja annak, miszerint a magyar kérdés megoldásán gondolkozik és fáradozik. Be kevés független ember lehetett e 350 közt, Pepit és a conservativeket kivéve többi valószínűleg vagy hivatalnok vagy instans volt. Egyéberánt 1862-be LM Tiszáék, a határozatiak is értekeztek vele. Szegény Almásyról is állíták ezt.”29 Ismerjük ezt a programot Eötvös saját szövegezésében is 1864. szeptember végi feljegyzéséből, Lónyay sorai ehhez mindenekelőtt a miniszteri kombinációt és a közös ügyek abból kikövetkeztethető pontosabb körülhatárolását teszik hozzá.30 Eötvös programja eszerint ekkoriban közel állt a konzervatívok Apponyi György gróf vezetésével 1862 decemberében papírra vetett dualista programjához, de nem azonosítható azzal. A közös ügyek körét már a konzervatívok is az októberi diplomában meghatározottól eltérően körvonalazták. A külügy nem számított igazi közös ügynek 1860 őszén, mivel abban az uralkodó megtartotta magának az egyeduralkodói jogkört, ahogy a hadügyek fontos részében is, így a birodalmi tanács kompetenciájába tartozó közös ügyekként a diploma a hadügyeknek a hadsereg kiegészítésével és ellátásával kapcsolatos részével, a pénzügyekkel, a vám- és kereskedelemügyekkel, a vasútüggyel és a hírközléssel (posta, távíró) számolt. Apponyi memoranduma a külügyeket szintén uralkodói felségjogként tárgyalta, ahogy a hadügyek túlnyomó többségét is, azonban a diplomában a birodalmi tanácshoz utalt hadkiegészítési és ellátási ügyeket a magyar országgyűlés részére kívánta fenntartani. A pénz- és kereskedelmi ügyekben birodalmi és országos ügyek szétválasztását indítványozta, a vasútügyet és EÖTVÖS JÓZSEF POLITIKAI PROGRAMJA ... 29 Lónyay Menyhért naplója, Tuzsér, 1863. [!] szept. 8. Nincs információnk sem Tiszáék, sem pedig Almásy Pál állítólagos Schmerlinghez való állítólagos közeledéséről. A naplóbejegyzést említi: Cieger András: Lónyay Menyhért 1822-1884. Szerepek - programok - konfliktusok. Bp., 2008. 118. 30 Eötvös: Naplójegyzetek 61-64.
