Századok – 2013
KÖZLEMÉNYEK - Molnár Judit: Komoly Ottó, Kasztner Rezső és a magyar cionisták embermentő tevékenysége 1944-ben I/107
112 MOLNÁR JUDIT „Emberélet-rulett" Komoly Ottó 1943-as naplójának első lapjára még reménykedve írta: „A vihar talán már múlóban van. Hogyan álljuk a kibontakozást?"2 8 1944. március 19-én azonban gyökeresen megváltozott a helyzet Magyarországon. „Soha még oly erővel nem tolakodott bennem előtérbe a kérdés: Vajon megtelnek-e följegyzéseimmel e könyv lapjai?"2 9 - így kezdődik az 1944-es napló. Bár nem a zsidókérdés „rendezetlensége" volt az oka annak, hogy Németország vezetői Magyarország megszállása mellett döntöttek, de megragadták a kínálkozó alkalmat ennek „rendezésére" is. Hitler ugyanis elsősorban a kiugrásra készülő, „vonakodó csatlóst" akarta megrendszabályozni. Ugyanakkor tény, hogy a megszálló erőkkel egy időben Magyarországra érkező Eichmann-kommandó rekordot döntött. 1944. március 29-től, a Sztójay Döme vezette új kormány első zsidóellenes rendeletének megjelenésétől július 9-ig 147 vasúti szerelvény hagyta el Magyarországot közel 440 ezer embert szállítva Auschwitz-Birkenauba.3 0 A haláltábortól mindössze hat szerelvény „utasai" menekültek meg. Egy vonat, az úgynevezett Kasztner-vonat 1684 főt szállított bergen-belseni kényszertartózkodás után két részletben Svájcba.3 1 Öt vonatot pedig (kettőt Debrecenből, kettőt Szegedről, egyet Szolnokról) Auschwitz helyett a Bécs melletti Strasshof felé irányítottak, ahol különböző munkákra válogatták szét az utasokat.32 Kasztner teljes mértékben önmagának, illetve a Budapesti Mentőbizottságnak tulajdonítja, hogy mintegy 16-18 ezer zsidót nem Auschwitzba deportáltak, hanem Bécs környékén, Strasshofban fogták őket munkára. Kasztner még 1946-ban sem tudta, hogy Becher és Eichmann feje fölött Ernst Kaltenbrunner, az RSHA (Birodalmi Biztonsági Főhivatal) vezetője döntött úgy, hogy teljesíti Hanns Blaschke SS-Brigadeführer, Bécs polgármestere kérését, aki munkásokat igényelt tőle. Eichmann csak ekkor, miután megkapta Kaltenbrunner utasítását, június 14-én volt hajlandó komolyan tárgyalni Kasztnerrel arról, hogy akár 30 ezer zsidót (15 ezret vidékről, 15 ezret a fővárosból) nem Auschwitzba, hanem Bécs környékére, mezőgazdasági munkára visznek ki.33 Kasztner persze örömmel ramokat, és a közeljövőben várható megjelenése. Ezúton mondok Karsai Lászlónak köszönetet, amiért a közel ezer oldalas kéziratot rendelkezésemre bocsátotta (továbbiakban: Vádirat 4.). 28 YVA, P 31/44, Komoly Ottó naplója, 1943. 29 Uo. 1944. 30 Magyarország német megszállását követően, 1944. március 22-én alakult meg - Edmund Veesenmayer birodalmi teljhatalmú megbízott, Horthy Miklós kormányzó és a szélsőjobboldali politikus ok tárgyalásainak eredményeként - Sztójay Döme vezetésével az új kormány. Jaross Andor, a Magyar Megújulás Pártja egyik vezetője, belügyminiszter javaslatára Horthy március 24-én kinevezte Baky László nyugállományú csendőr őrnagyot, a Magyar Nemzetiszocialista Párt országgyűlési képviselőjét a csendőrségért és rendőrségért felelős belügyi államtitkárrá, majd április 8-án a hírhedt antiszemitanak számító Endre Lászlót, Pest vármegye alispánját a közigazgatásért felelős államtitkárrá. 31 Részletesen lásd: Braham: A népirtás politikája, 1023-1058.; Bauer. Jews for Sale? 145-221.; Kasztner: Bericht, 38-39., 43-49., 58-63., 90., 136-139. 32 Részletesen lásd: Molnár Judit-. Embermentés vagy árulás? A Kasztner-akció szegedi vonatkozásai. In: Csendőrök, hivatalnokok, zsidók. Válogatott tanulmányok a magyar holokauszt történetéből. Szeged, Szegedi Zsidó Hitközség, 2000. 183-197.; Kasztner: Bericht, 49-50., 53-55. 33 Blaschke 1944. június 7-én kért Kaltenbrunnertől Bécs város „hadi fontosságú" munkáihoz embereket. Kaltenbrunner június 30-i válaszlevelében arról értesítette a bécsi polgármestert, hogy négy szállítmánnyal és kb. 12 000 zsidóval számolhatnak, akiknek 30%-a munkaképes. The Destruction
