Századok – 2013
KÉTSZÁZ ÉVE SZÜLETETT EÖTVÖS JÓZSEF - Gábori Kovács József: "Kinyilatkoztatom előre, hogy a, régi eretnek vagyok ma is". A centralisták önállósága és integrálódása az 1847-es Országgyűlésre való készülődéskor V/1093
A CENTRALISTÁK KÉSZÜLŐDÉSE AZ 1847-ES ORSZÁGGYŰLÉSRE 1127 rendszert vezetett volna be.159 El szerette volna érni a megyei tisztviselők jogkörének felülvizsgálatát, és célszerű szabályozását. Ez alatt a hatalmi ágak megosztását értette, illetve hogy egyes kérdések eldöntése ne a megye, hanem az országgyűlés hatáskörébe tatozzon. E kérdések közül tételesen a „főbb közlekedési vonalok” ügyét említette. A hatalmi ágak megosztásával párhuzamosan az esküdtszékeket is bevezette volna.160 A követi verifikációt az országgyűlésre óhajtotta bízni, amit több évre választott követekkel, évente kívánt tartani. A reformellenzék zömével ellentétben meg akarta szüntetni a követutasításokat. Nyíltan kimondta, hogy a reformok végcélja a „törvényhozó hatalomban rejlő állományi erőknek czélszerü elhelyeztetése”, vagyis a centralizáció kell, hogy legyen.161 Ebbe az irányba mutatott egyébként a fentebb említett reformok közül a megyei tisztviselők jogkörének újraszabályozása, valamint az országgyűlés hatáskörének bővítése is. Ezeket azonban az adott helyen nem részletezte, így e reformkívánatok említésekor még nem lehetett megállapítani a kívánt változtatások végső irányát. A centralizáció körülírása azonban nyilvánvalóvá tette, hogy Kemény az Ellenzéki nyilatkozat aláírása után nem sokkal Eötvösök régi elvei mellett agitál. 2. 2. 4. Igazodás és elhajlás II - Az országgyűlési teendők kijelölése Az országgyűlésen megvitatandó legfontosabb kérdéseket és az ezekben követendő irányvonalat előbb Trefort, majd Eötvös jelölte ki a Pesti Hírlapban. Trefort írásaiban jórészt a reformellenzék politikai pozíciójához igazodott. Ugyanezt tette Eötvös is, aki azonban Kemény Zsigmondhoz hasonlóan elveit csak cikksorozatának az Ellenzéki nyilatkozat aláírását követően megjelent darabjaiban fejtette ki részletesen, és a municipalistákétól eltérő eszmék ismertetésére is csak ekkor vállalkozott. Ezenkívül a politikai életbe is csak a Nyilatkozat aláírását követően vetette bele magát teljes energiával. Eötvös politikai aktivitásának fokozódása vélhetően annak volt köszönhető, hogy ekkor már társaival együtt a reformellenzék teljes jogú tagjainak számított, sőt ő maga a párt vezetőinek sorába emelkedett. A centralisták legfőbb elvét, a parlamentnek felelős kormány eszméjét pedig az egész Ellenzéki Párt magáévá tette. Mindennek következtében pedig az Ellenzéki nyilatkozat aláírása után a Pesti Hírlap minden addiginál nyíltabban tárgyalhatta a centralista elveket. A források tehát arra engednek következtetni, hogy az Eötvös által a centralista eszmék municipalistákkal történő elfogadtatására 1845 novemberében kidolgozott terv 1847. június 7-ére jórészt megvalósult. Trefort cikksorozata elején újra jelezte, hogy csoportja alapjaiban akarja megreformálni a hazai intézményeket és törvényeket. Kifejtette azonban, hogy 159 Kemény Zsigmondi: Eszmetöredékek a’ korteskedés és ellenszerei körül. XII. PH. 1847. június 29. 905. sz. 421. 160 Kemény Zsigmond: Eszmetöredékek a’ korteskedés és ellenszerei körül. VIII. PH. 1847. június 8. 893. sz. 373. 161 Kemény Zsigmond: Eszmetöredékek a’ korteskedés és ellenszerei körül. X-XI. PH. 1847. június 20. 900. sz. 401.; PH. 1847. június 27. 904. sz. 417.
