Századok – 2013
KÉTSZÁZ ÉVE SZÜLETETT EÖTVÖS JÓZSEF - Gábori Kovács József: "Kinyilatkoztatom előre, hogy a, régi eretnek vagyok ma is". A centralisták önállósága és integrálódása az 1847-es Országgyűlésre való készülődéskor V/1093
1128 GÁBORI KOVÁCS JÓZSEF tudják, az országgyűlésen a szükséges reformoknak csak kis részét lesz alkalmuk megtárgyalni, így a legfontosabbakat kell előnyben részesíteniük. Erre az utasítások készítésénél is tekintettel kell lenni, nehogy „az országgyűlés majd a’ tárgyak’ sokasága miatt mitse végezhessen”. A legfontosabbnak Trefort a „városi ügyet, adót, örökváltságot és ősiséget” tartotta.162 Jórészt tehát azokat a gazdasági kérdéseket tekintette elsődlegesnek, melyek az ország fejlődéséhez elengedhetetlenek voltak. Ebben a pillanatnyi szükségességek mellett minden bizonnyal szerepet játszott, hogy a municipalistákkal kötött kompromisszum értelmében a centralistáknak igazodniuk kellett a reformellenzék zöme által vallott elvekhez. Kossuth pedig 1846-ban a Hetilapban szintén a kötelező örökváltságot és a közteherviselést jelölte meg elsődleges feladatként.163 A Trefort által kijelölt politikai pozíció tehát az 1844-45-ben kifejtett centralista kívánatoknál közelebb állt a municipalistákéhoz. Az örökváltság indoklásánál nagy hangsúlyt fektetett az azt megtagadó nemességet fenyegető gyűlölet kimutatására,164 amit finomabb formában már a nemesi adómentesség eltörlésének követelésekor is megtett, mikor arra utalt, hogy ha a nemesség még akkor lemond előjogairól, az még nagylelkűség színében fog feltűnni.165 Trefort érvelése itt érezhetően Kossuthéhoz igazodott, aki nem sokkal korábban a Hetilapban hívta fel erre az adózni nem kívánó nemesek figyelmét: „Adózzunk urak, különben megadóztatunk. Menjünk, különben menettetünk. ”166 Bár Trefort a kossuthi érdekegyesítési terminológiát nem használta, az érdekek egyesítésével kívánta a magyarországi nemzetiségeket a magyar néphez közelíteni. Az örökváltságot e cikkében is a korábban általa felvetett, és a municipalisták által is elfogadott módon, állami kármentesítéssel hajtotta volna végre.167 Arra is rámutatott, hogy a nemesség ingatlanhitelt az ősiség eltörlése nélkül nem kaphat. Ezzel az intézkedéssel válna valósággá a bírhatási jog is, amiről az előző országgyűlésen már született törvény, és ami nélkül valódi alkotmányos élet nem jöhet létre. A nemesi előjogok mellett ugyanis sem alkotmányos, sem nemzeti egység nem alakulhat ki.168 A legfontosabb reformnak mégis a városi ügyet tartotta, mivel szerinte az alsótábla a városi szavazatok nélkül a másik három ügyet nem tudná keresztül vinni. Trefort véleménye a városi ügy részleteiben tért el a reformellenzék zöméétől. A régi centralista el162 G [Trefort Ágoston]: Legközelebbi feladatunk. I. PH. 1847. január 26. 819. sz. 57. 163 Kossuth Lajos: A teendők legfőbbike. H. 1846. július 28. 60. sz. 999-1003.; Kossuth Lajos: Adó. H. 1846. december 15. 100. sz. 1639-1644.; Kossuth Lajos: Adózzunk. H. 1846. december 25. 103. sz. 1687-1691. 164 G [Trefort Ágoston]: Legközelebbi feladatunk. III. PH. 1847. február 9. 827. sz. 89. 165 G [Trefort Ágoston]: Legközelebbi feladatunk. II. PH. 1847. február 2. 823. sz. 73. 166 Kossuth Lajos: Adózzunk. H. 1846. december 25. 103. sz. 1687-1691. 167 G [Trefort Ágoston]: Legközelebbi feladatunk. III. PH. 1847. február 9. 827. sz. 89. 168 G [Trefort Ágoston]: Legközelebbi feladatunk. IV PH. 1847. február 18. 832. sz. 109. - Később, egyik ősiséggel foglalkozó cikkében abbeli véleményét is kifejtette, hogy az ősiség eltörlésével egy időben az összes birtokigénynek is meg kell szűnni. Saját bevallása szerint ezzel az elmúlt országgyűlés kerületi választmányának javaslatához ragaszkodott. Véleményéért így a reformellenzék sem ítélhette el. (O [Trefort Ágoston]: Ősiség. II. PH. 1847. május 30. 888. sz. 349.)
