Századok – 2013
KÉTSZÁZ ÉVE SZÜLETETT EÖTVÖS JÓZSEF - Gábori Kovács József: "Kinyilatkoztatom előre, hogy a, régi eretnek vagyok ma is". A centralisták önállósága és integrálódása az 1847-es Országgyűlésre való készülődéskor V/1093
1126 GÁBORI KOVÁCS JÓZSEF kilencz tized - máshol tán kilenczvenkilencz századrésze semmit sem ért” a felmerülő kérdésekhez. Ennek eredménye az értelmes javaslatok leszavazása. Ráadásul az országos ügyek megítélésére sokszor még a megyei ügyekben járatosak sem képesek. Előbbiekről mégis a megyékben döntenek, hiszen a követeket ott látják el utasítással.154 Kemény soraiból érezhető, hogy a választójog alapkövetelményének az értelmet és a vagyoni függetlenséget tenné meg, de ezt nyíltan nem mondja ki. A cikksorozat hetedik darabja június negyedikén, nem sokkal az Ellenzéki nyilatkozat aláírása előtt jelent meg. Ebben Kemény összefoglalta az eddig elhangzottakat azzal a szándékkal, hogy nyilvánvalóvá tegye a különbséget saját és Záborszky, vagyis saját és a municipalisták véleménye között. Ez annak felismerésében állt, hogy a büntető törvények nem elegendőek a korteskedés megfékezésére. A további szükséges intézkedések ismertetésére azonban ekkor nem került sor, azt Kemény későbbre ígérte.155 Ugyanolyan óvatosan látott tehát munkához, mint januárban a centralisták, vélhetően, mivel nem akarta kockára tenni ellenzéken belüli helyét, melyért az elmúlt években annyit dolgozott.156 Ugyan már Pestre költözése után megjelent első cikksorozatában megkezdte a megyerendszer bírálatát, ám az ezt átalakítani kívánó reformjavaslatokkal csak az Ellenzéki Párt megalakulása után állt elő. A cikksorozat első felében kijelölt politikai pozíció alig valamiben tért el a municipalisták kívánataitól, hiszen minden itt felsorolt javaslatot a Záborszky által is kívánt büntetésekkel hozott kapcsolatba. Kemény e cikksorozatában ugyanúgy járt el, ahogyan Eötvös a Teendőik ben:157 írását két részre osztva először csak jelezte, hogy a korteskedés megfékezésére komolyabb reformokat tart szükségesnek, majd ezeket az Ellenzéki Párt megalakulása után részletesen is kifejtette. Az általa szükségesnek tartott reformok jórészt megegyeztek a reformellenzék zöme reformkívánataival. A nemességet Kemény is megadóztatta, az ősiséget eltörölte volna. Ki kívánta mondani az örökváltságot is.158 Cenzuson alapuló képviseleti 154 Kemény Zsigmondi: Eszmetöredékek a’ korteskedés és ellenszerei körül. VI. PH. 1847. június 1. 889. sz. 353-354. 155 Kemény Zsigmondi: Eszmetöredékek a’ korteskedés és ellenszerei körül. VII. PH. 1847. június 4. 891. sz. 363. 156 Keményt a Korteskedés és ellenszerei című röpirata (Kemény Zsigmondi: Korteskedés és ellenszerei. I—II. Kolozsvár. 1843-1844.) első füzeteinek megjelenése után rengeteg támadás érte a reformellenzék részéről. ([B.] Kemény Zsigmond-[B.] Wesselényi Miklósnak. 1846. március 14. In: Kemény Zsigmond levelezése. Kiad. Pintér Borbála. Bp. 2007. 69-75.) Ráadásul ezt követően a gróf Mikes Jánosnál tartott ellenzéki vezetői gyűlésre sem hívták meg, ami különösen rosszul esett neki. ([B.] Kemény Zsigmond-[B.] Wesselényi Miklósnak. 1845. január 19. In: Kemény Zsigmond levelezése i. m. 36-37.) Rövidesen azonban enyhülni kezdett a Kemény ellen fordult közhangulat, és a következő gyűlésre már meghívták. ([B.] Kemény Zsigmond-[B.] Wesselényi Miklósnak. 1845. január 28. In: Kemény Zsigmond levelezése i. m. 38-40.) Teljes rangú ellenzéki vezetőként azonban csak 1846 nyarán, pesti útja alkalmával mutatkozhatott meg, mikor részt vett az oppozíció vezéreinek Kossuthnál tartott egyeztetésein, majd az augusztus 18-19-én tartott ellenzéki konferenciákon. (A konferenciák leírását lásd: Kemény Zsigmond naplója. Kiad. Bev. Benkő Samu. Bukarest. 1966. 177. 181-182. 188-193.) 157 Lásd lentebb. 158 Kemény Zsigmond: Eszmetöredékek a’ korteskedés és ellenszerei körül. IX. PH. 1847. június 10. 894. sz. 377.
