Századok – 2013
KÉTSZÁZ ÉVE SZÜLETETT EÖTVÖS JÓZSEF - Gábori Kovács József: "Kinyilatkoztatom előre, hogy a, régi eretnek vagyok ma is". A centralisták önállósága és integrálódása az 1847-es Országgyűlésre való készülődéskor V/1093
1095 vetően elmaradtak a korábban segítséget ígérő ellenzéki vezetők cikkei,8 valamint az előfizetők száma is mintegy a tizedére csökkent 1844 végére, ami mindennél inkább mutathatta Eötvösék számára, hogy az ellenzék túlnyomó része nem ért egyet elveikkel. Mindeközben a többi lap is megkezdte a polémiát a Pesti Hirlappal. A municipalisták vezetőinek centralisták elleni szóbeli támadásai Pajkossy Gábor szerint már 1845 elejétől sűrűsödtek,9 amiben kétségtelenül nagy szerepet játszott a megyék irányításának megszerzésére hivatott adminisztrátori rendszer bevezetése is,10 hiszen Kossuthéknak érthetően nem volt ínyére, hogy a centralisták akkor támadják a megyerendszert, amikor a kormány is ezt teszi. Az előfizetők számának csökkenésével járó bevételkiesés pedig Länderer lapkiadót érinthette érzékenyen, aki ennek következtében valószínűsíthetően sürgette az egyre rosszabbra forduló helyzet megoldását. Mindezen események együttes hatására a centralisták 1845 elejétől — Eötvös már 1844 nyarától11 — megegyezésre törekedtek a municipalistákkal, és többször is kimondták, hogy szükség van az ellenzék egységesülésére.12 Vélhetően a közeledési szándék motiválta Szalay Lászlót akkor is, mikor 1845. július 1-jén átengedte szerkesztői székét centralista társának, a szemben álló ellenzéki csoportok között később sikeresen közvetítő Csengery Antalnak. A közeledési kísérletek azonban az ellenzéki csoportok elvhűsége miatt nem jártak sikerrel. A megegyezés elmaradásában vélhetően szerepet játszott az is, hogy egy előnytelen kompromisszummal az ellenzéken belüli vezető szerepét egyik csoportosulás sem kívánta kockára tenni. Eötvös József ezért 1845 novemberében magához ragadta a centralista csoporton belüli irányítást, és új taktikát ajánlott eszméik municipalistákkal való elfogadtatására. Úgy gondolta, ha a centralisták felA CENTRALISTÁK KÉSZÜLŐDÉSE AZ 1847-ES ORSZÁGGYŰLÉSRE 8 Fenyő I.: A centralisták i. m. 321. 9 Pajkossy Gábor: A reformkor (1830-1848). In: Magyarország története a 19. században. Szerk. Gergely András. Bp. 2003. 191-236. Különösen: 228. 10 Az adminisztrátori rendszerről lásd például Dénes Iván Zoltán: Közüggyé emelt kiváltságőrzés. A magyar konzervatívok szerepe és értékvilága az 1840-es években. Bp. 1989. 87.; Pajkossy G.: A reformkor i. m. 225.; Czinege Szilvia: Gróf Apponyi György a politikus hivatalnok. Kancellár és kancellária a reformkor végén. Századok 146. (2012) 609-652. 11 Veliky J.: Eötvös József bizonytalan alkotmányos pozíciója i. m. 91. A cikk, melyből Veliky erre következtet: E. [Eötvös József]: Egység és bizodalom. PH. 1844. augusztus 22. 380. sz. 573-574.; ua. In: Uő: Kisebb politikai cikkek. (Báró Eötvös József Összes Munkái XVII.) Bp. 1903. 93-104.; ua. Egység és bizalom c. In: Uő: Reform és hazafiság. Publicisztikai írások. II. (Eötvös József Művei) Szerk. Fenyő István. Bp. 1978. 24-35. 12 E. [Eötvös József]: Állásunk. PH. 1845. március 23. 441. sz. 189-190.; ua. A Pesti Hírlap állása c. In: Uő: Kisebb politikai cikkek i. m. 147-156.; ua. Állásunk c. Uő: Reform és hazafiság. II. i. m. 105-114.; E. [Eötvös József]: Ügyünkben. IV PH. 1845. július 6. 498. sz. 13-14.; ua. A centralisták vezéreszméiről 4. c. In: Uő: Kisebb politikai cikkek i. m. 194-203.; ua. Ügyünkben. IV c. In: Uő: Reform és hazafiság. II. i. m. 162-171.; Sz. L. [Szalay László}: Tévedések. I. PH. 1845. július 13. 502. sz. 29.; ua. In: Uő: Publicistái dolgozatok. II. i. m. 58-63. Ez idő tájt valamivel burkoltabban Csengery Antal is keresni kezdte a kapcsolatot a reformellenzék megyerendszert védelmező szárnyával: Csengery Antal: [Az olvasóhoz], PH. 1845. július 1. 495. sz. 1. Mindeközben a lap a centralistákhoz eszméiben közel álló Szemere Bertalan több pártegységesülést sürgető beszédét is közölte. Ezek közül az első 1845. május 15-én a borsodi megyegyűlésen hangzott el: (Törvényhatósági dolgok. PH. 1845. június 27. 493. sz. 421-422.), míg a második 1845 szeptemberében egy fáklyás zene alkalmával □: Fővárosi Újdonságok. PH. 1845. szeptember 28. 546. sz. 211.; A. n. : Szemere Bertalan’ nézetei az ellenzék’ jelen állásáról. PH. 1845. október 2. 548. sz. 219.)
