Századok – 2013
KÉTSZÁZ ÉVE SZÜLETETT EÖTVÖS JÓZSEF - Gábori Kovács József: "Kinyilatkoztatom előre, hogy a, régi eretnek vagyok ma is". A centralisták önállósága és integrálódása az 1847-es Országgyűlésre való készülődéskor V/1093
1096 GÁBORI KOVÁCS JÓZSEF ajánlják, hogy lemondanak a Pesti Hírlapról a municipalisták javára, a reformellenzék megyerendszert védelmező szárnya be fogja látni, hogy Kossuth publikációtól való eltiltása nem Eötvösék miatt következett be. A lap ugyanakkor továbbra is a centralisták kezében fog maradni, hiszen Länderer nem fogja azt Kossuthéknak adni. A municipalisták viszont ezt követően írni fognak a centralisták kezén maradó lapba, melynek elveivel később várhatóan megbarátkoznak, és melyben így később Csengeryék visszatérhetnek a központosítás tárgyalásához.13 Eötvös vélhetően azért volt biztos abban, hogy a lap centralista kézben marad, mert sejtette, hogy azt a Metternichhez írott memorandumoknak köszönhetően kapták meg. Szalayék elfogadták Eötvös tervét, mely a források tanúsága szerint később pontról pontra megvalósult. A kompromisszum 1845 novemberében jött létre a két ellenzéki csoportosulás között. Az ekkor tartott konferencián a résztvevők többsége amellett foglalt állást, hogy az ellenzék erőit jobban össze kell fogni, és ennek érdekében a Pesti Hírlapnak újra az ellenzék közös lapjává kell válnia. A konferencia eltiltotta a lapot a centralista eszmék hirdetésétől, Eötvös és Trefort pedig megfogadta, hogy egyelőre nem írnak abba.14 Csengery a lap 1846-os újévi számában közös ellenzéki programot tett közzé és vállalta,15 hogy a fontosabb kérdésekben konzultál az ellenzék vezetőivel (Batthyány Lajossal, Kossuthtal, Teleki Lászlóval, Szentkirályi Móriccal).16 Ezt követően Eötvös várakozásának megfelelően valóban enyhülhetett a viszony a két csoport között, hiszen az 1846. februári értekezlet feloldotta Eötvös és Trefort publikációs tilalmát. A municipalista vezetők elhatározták, hogy a Pesti Hírlapot szellemi tekintetben elősegítik, vagyis írnak bele, és rokon elvű barátaikat is kérik erre.17 Csengery így vélhetően sikeresen hajtotta végre az Eötvös által kidolgozott terv első lépéseit, hiszen a municipalisták elfogadták ellenzéken belüli erőnek a centralistákat, és még a Pesti Hírlap is Csengeryék kezén maradt.18 Úgy tűnik, 1846 márciusa és 1847. január 1-je között Eötvösék tevékenységét szigorú határok közé szorították az 1845. novemberi és 1846. februári ellenzéki tanácskozásokon hozott határozatok. 1846 májusában azonban a vámüggyel kapcsolatban vita zajlott Kossuth Lajos és Csengery között, melyből világossá vált, hogy Csengery feszegeti a kompromisszum adta kereteket. (Kos13 Eötvös József Szalay Lászlóhoz. 1845. november eleje. In: Eötvös József levelei Szalay Lászlóhoz i. m. 155-159; Eötvös József Szalay Lászlóhoz. 1845. november 15. In: Eötvös József levelei Szalay Lászlóhoz i. m. 163-166. 14 A konferencia eseményeire lásd például Ferenczi Zoltán: B. Eötvös József. Bp. 1903. 119-120.; Eötvös József levelei Szalay Lászlóhoz i. m. 166-167.; Schlett István: Eötvös József. (Magyar História. Életrajzok.) Bp. 1987. 98-99.; Kosáry Domokos: Kossuth Lajos a reformkorban. (Milleniumi Magyar Történelem. Életrajzok.) Bp. 2002. 353. 16 Csengery Antal: [Új program]. PH. 1846. január 1. 599. sz. 1. 16 Teleki László Wesselényi Miklóshoz. OSZK Kézirattár. Levelestár. 1846. február 19. 17 Az 1846. februári értekezletre lásd Teleki László Wesselényi Miklóshoz. OSZK Kézirattár. Levelestár. 1846. február 19.; Ferenczi Z.: Eötvös József i. m. 119-120. 18 Eötvös tervét, és a centralisták 1844. július és 1846. március közötti tevékenységét bővebben kifejti: Gábori Kovács József: A centrahsták szerepe az ellenzék egységesítésében. Századok 146. (2012) 563-607.
