Századok – 2013
KÉTSZÁZ ÉVE SZÜLETETT EÖTVÖS JÓZSEF - Gángó Gábor: Báró Eötvös József és Békés megye V/1079
BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF ÉS BÉKÉS MEGYE 1091 áll, hogy a Svájcban lakó ismerőseimet hazánk állapotjára figyelmessé tevém, s jótékonyságoknál mint közvetítő szolgálok.”113 A legfelsőbb helyről érkező dicsérettel azonban nem tehette meg ugyanezt. 1864 végén I. Ferenc József kinyilvánította Eötvösnek „legmagasabb megelégedésé”-t az 1863. évi aszály idején kifejtett tevékenységéért.114 Összegzés A nagybirtokosokhoz115 és a kisbirtokosokhoz képest, arányaiban, Békés megyében a középbirtokosság volt a legkisebb számú réteg.116 Ennek figyelembe vételével ésszerű tervnek tarthatjuk, hogy Eötvös Békésben próbált meg középbirtokosként „a vármegyei közéletben résztvenni s a közügynek a nép előtt vezérkedve, szolgálatokat tenni”.117 Ám e kis létszámú középnemesség még mindig elég erős volt ahhoz, hogy politikai ambícióinak gátat vessen. Békés megyei tervei, birtokai, családi viszonyai tisztán mutatják, hogy egy réteget lecsúszott a ranglétrán Borsod megyében elfoglalt, majd végérvényesen elvesztett társadalmi állásához képest. A megyében kisebb léptékben ugyanazon harcokat kellett megvívnia, mint a nagypolitikában: Kossuthtal kapcsolatban álló ellenzéki jelöltekkel szemben maradt alul az 1847-es követválasztáskor. Trefort Ágoston csabacsűdi lakosként sikeresen beilleszkedett a megye politikai életébe, amint azt 1860-ban első alispánná történt megválasztása is mutatja118, amely tisztségét 1861-ben a gyomai képviselőséggel cserélte fel.119 Számára a házasság társadalmi felemelkedést jelentett. A mezei gazdaság tekintetében Trefortnak Eötvössel szemben nem volt szerencséje a jószágigazgatókkal.120 Maga gazdálkodott, de 1865-re csődbe ment, és el kellett adnia a birtokot. Kapcsolatai Békés megyével felesége 1870-ben bekövetkezett halála után szűntek meg végleg.121 Eötvös József számára a békési birtok elsősorban jövedelemforrás volt: egyrészt tiszttartója gazdálkodott helyette, másrészt a haszonbérlet hozott jövedelmet. Földbirtokosi bevételeit egészítette ki műveinek honoráriuma, illetve 1867 után miniszteri fizetése. így Eötvös anyagilag több lábon állt, szemben Treforttal, aki jóval ritkábban jelentkezett kisebb lélegzetű és igényű dolgozatokkal, és miniszteri hivatalához csak azután jutott hozzá, hogy birtokai elúsz113 Eötvös József - Csatári Lajosnak, Pest, 1864. április 30. Eötvös J.: Levelek i. m. 373. 114 Pálffy Móric helytartó - Eötvös Józsefhez, Buda, 1864. december 18. MTA Könyvtára, Kézirattár, Ms 10.221/z. 115 Gaál J.: Békés megye i. m. 19. skk. 116 Gaál J.: Békés megye i. m. 21. 117 Gaál J.\ Békés megye i. m. 21. 118 Mann MTrefort i. m. 50. 119 Mann M.: Trefort i. m. 51. 120 Trefort Á.: Önéletleírása i. m. 68.; Mann M.: Trefort i. m. 48. 121 Mann M.\ Trefort i. m. 66-67. 1863-ból, 1864-ből, sőt 1866-ból is vannak még Csabacsűdről keltezett levelei - Varsányi Péter: Trefort Ágoston és az alföldi vasút vásárhelyi munkálatai. A hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnázium évkönyve. 1970. Közzéteszi dr. Grezsa Ferenc igazgató. Összeállította Földesi Ferenc tanár. Hódmezővásárhely 1970. 93-112. 104., 107., 109., 110. Tehát nem szűnt meg békési lakosnak lenni 1861-ben - vö. Szabó F.: Alföld-fiumei i. m. 205.
