Századok – 2013
KÖZLEMÉNYEK - Molnár Judit: Komoly Ottó, Kasztner Rezső és a magyar cionisták embermentő tevékenysége 1944-ben I/107
Molnár Judit KOMOLY OTTÓ, KASZTNER REZSŐ ÉS A MAGYAR CIONISTÁK EMBERMENTŐ TEVÉKENYSÉGE 1944-BEN* A magyar holokauszt legdrámaibb fejezete 1944. március 19-én kezdődött, amikor a németek megszállták Magyarországot. Erről a korszakról több ezer tanulmány, könyv, visszaemlékezés született1 nem beszélve a DEGOB-jegyzőkönyvekről, melyeket 1944-1946-ban vettek föl Budapesten közel 5000 túlélővel,2 valamint a Yad Vashem Archivesban található, az 1950-es évek óta túlélőkkel készített tanúvallomási jegyzőkönyvekről, és az USC (University of Southern California) Soá Intézet interjúiról. A dokumentumkötetek, a szakirodalom és a visszaemlékezések különböző színvonalon és különböző terjedelemben foglalkoznak az 1944-es események leírásával: a jogfosztást és kifosztást jelentő rendeletek elfogadása, végrehajtása, a német-magyar tárgyalások, valamint a zsidók mentése, és önmentési akcióinak története. A semleges államok magyarországi képviselőinek zsidókat segítő tevékenységén túl, többen is foglalkoznak a Zsidó Tanács megalakulásával, működésével.3 Különösen nagy figyelmet fordítanak Kasztner Rezső4 tevékenységére. A fiatal cionistákkal foglalkozó irodalom száma * A kutatást a Yad Vashem The International Institute for Holocaust Research támogatta. 1 A magyarországi holokauszt bibliográfiája. 1-2. kötet. Szerk. Randolph L. Braham. Budapest, Park Könyvkiadó, 2010. 2 A DEGOB megalakulására, működésére lásd: Horváth Rita: A Magyarországi Zsidók Deportáltakat Gondozó Országos Bizottsága (DEGOB) története. MAKOR 1. szám. Budapest, Magyar Zsidó Levéltár, 1997. A jegyzőkönyvek szövege anonimizálva elérhető: http//www.degob.hu 3 A Magyar Zsidók Központi Tanácsának megalakítására 1944. március 20-án adták ki a parancsot az Eichmann-kommandó tisztjei. Ezt a nyolc tagú Zsidó Tanácsot a Sztójay Döme vezette kormány április 22-én kiadott rendeletére átalakították és kilenc tagúra bővítették Magyarországi Zsidók Szövetsége Ideiglenes Intéző Bizottsága néven. Erről bővebben lásd: Molnár Judit: A Magyar Zsidók Központi Tanácsának megalakulása, működése (1944. március 20-július 7.). In: Uö: Csendőrök, hivatalnokok, zsidók. Válogatott tanulmányok a magyar holokauszt történetéből. Szeged, Szegedi Zsidó Hitközség, 2000. (Szegedi Zsidó Hitközség Évkönyvei 1.) 131-155. 4 Kasztner Rezső (1906-1957) jogász, újságíró, cionista vezető. 1925 és 1940 között a Kolozsváron megjelenő magyar nyelvű cionista lap, az Új Kelet újságírója, bukaresti parlamenti tudósítója. 1940-től Budapesten élt. A budapesti cionista Mentőbizottság egyik alapítója és vezetője. A német megszállás után tárgyalásokat folytatott előbb Adolf Eichmann-nal, majd Kurt Becherrel. A tárgyalások eredményeként az úgynevezett Kasztner-vonat elhagyhatta az országot. A háború után Kasztner Palesztinában telepedett le. Az 1950-es években Izraelben egy személye és 1944-es tevékenysége körül kialakult vita becsületsértési perhez vezetett, melyben a bíró a kérdések nagy részében Kasztner ellenfelének adott igazat. A nácikkal való kollaboráció vádja alól magát az izraeli közvélemény egy része előtt tisztázni nem tudó Kasztnert 1957 márciusában saját háza előtt lőtte agyon egy zsidó merénylő. Halála után Kasztnert az izraeli Legfelsőbb Bíróság felmentette a vádak alól.
