Századok – 2013

KÉTSZÁZ ÉVE SZÜLETETT EÖTVÖS JÓZSEF - Gángó Gábor: Báró Eötvös József és Békés megye V/1079

1080

GÁNGÓ GÁBOR

nagypolitika egyre fokozódó mértékben vette igénybe, és így a halála előtti években alföldi látogatásai nagyon megritkultak.

1842-1847

A kezdet nem állt kedvező csillagzat alatt, mivel apósának, a leköszönt Rosty Albert alispánnak számos ellenlábasa volt a megyében.2 Eötvös József és Rosty Ágnes házassága megosztotta a megyei közvéleményt. Tartani lehetett tőle, hogy „a demokrácia lelkes híveként”3 számon tartott megyei potentát újra megerősíti pozícióit. Rosty 1826. július 10-én kérte felmentését másodalispáni tisztéből, de csak nehézségek árán tudott leköszönni.4 1844-ben lemondott adómentességéről, és örökváltsági szerződést kötött tótkomlósi jobbágyaival.5 Arra kérte a közgyűlést (így idézi a szerzőt Zsilinszky Mihály), hogy „engem [...] életem fogytáig az adózók sorába igtatni méltóztassék”, ám ugyanakkor fenntartotta magának „az általa fizetendő össze alapjául szolgáló kulcs kidolgozását.”6 Rosty végül nem önkéntesen adózott, hanem a megye egy bizottságot állított fel, amely eldöntötte az adója mértékét.7

Eötvös József érkezését megelőzte atyja bukásának híre: a megye 1841. december 9-én iktatta iíj. Eötvös Ignác felmentését udvari és országos tisztségeiből.8 Fiát, az esetleges hivatali előmenetel első lépéseként, 1842. május 17-én nevezte ki gr. Károlyi György, főispáni beiktatásakor, táblabírónak.9

Eötvös az 1843. április 3-tól 8-ig tartó évnegyedes közgyűlésen jelent meg a megyében, és letette az esküt. A közgyűlési jegyzőkönyv tanúsága szerint ,,e’ megyei ülnök urak dísz koszorújába sorozott ’s éppen jelenlévő báró Eötvös József úr, hogy a’ [!] minőségbe helyt foglalva a’ tanácskozásokba részt vehessen, elöljáróban is meghiteltetendő lenne, minek folytában a tisztelt tábla biró úr a’ szokott birói hitet elmondván; harsány „éljenekben” nyilvánult egyetemes üdvözlet kiséretében helyt foglalt”.10 Ugyanerre az eseményre, ugyanerre a hivatalra utal Zsilinszky Mihály, amikor arról ír, hogy „1843-ban br. Eötvös József mint megyei ülnök letette az esküt”.11

2 Elek L.: 175 éve i. m. 21.

3 Elek L.: Pusztaszenttornyai i. m. 206.

4 Héjjá Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok. Gyula 2002. 173.

5 Scherer Ferenc: Békés vármegye társadalma 1695-1848. (Gyulai dolgozatok. Szerk. Implom József. 3.) Gyula 1941. 41.

6 Zsilinszky Mihály: Békésvármegyét illető jegyzetek gr. Károlyi György főispánsága idejéből. In: A Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulat évkönyve. 1883/84. 10. kötet. Szerk. Zsilinszky Mihály. B.-Gyulán 1884. 119-167. 132.

7 Héjjá J. E.: Archontológia i. m. 173-174.

8 Magyar Nemzeti Levéltár Békés megyei Levéltára. Közgyűlési Jegyzőkönyvek. (A továbbiakban: BéMLt. Kgy. Jk.) 1841: 846. (2647. sz.) A levéltári kutatásban nyújtott szíves segítségét Héjjá Julianna Erikának ezúton köszönöm.

9 BéMLt. Kgy. Jk. 1842: 858. Héjjá Julianna Erikának köszönöm, hogy az adatra felhívta a figyelmemet.

10 BéMLt. Kgy. Jk. 1843: 2. (1. sz.)

11 Zsilinszky M.: Jegyzetek i. m. 121.