Századok – 2013
KÉTSZÁZ ÉVE SZÜLETETT EÖTVÖS JÓZSEF - Gángó Gábor: Báró Eötvös József és Békés megye V/1079
BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF ÉS BÉKÉS MEGYE 1081 A további közgyűléseken abban az évben már nem jelent meg.12 így nem volt jelen az 1843. április 19-i közgyűlésen sem, amikor közfelkiáltással, vállra emeléssel választották meg br. Wenckheim Bélát és Szent Györgyi Horváth Antal táblabírákat követekül.13 Őket hamarosan Szombathelyi Antal és Tomcsányi József váltották fel, miután az előbbiek „családi ügyeik miatt”14 még 1843-ban lemondtak. Három év múlva Szombathelyi és Tomcsányi tovább emelkedtek egészen az alispánságig.15 Héjjá Julianna Erika írja: ,,[a]z 1846. július 27-re kiírt tisztválasztáson [...] — a rá leadott 646 vokssal — Szombathelyi nyerte el az első alispáni méltóságot. A másik két jelölt közül Németh Antalra 418-an, Lehoczky Lajosra mindössze négyen szavaztak”.16 Ugyanebben a tisztújításban, ahogy Karácsonyi János fogalmaz, „azon Tormás[s]y Jánost választották meg főjegyzőül, kit 10 évvel azelőtt fölségsértés miatt elfogtak, s kinek kiszabadításán megyénk rendei annyit fáradoztak”17 - vagyis a Kossuthtal együtt letartóztatott és perbe fogott országgyűlési ifjak18 Tomcsányi József is kapcsolatban állt Kossuthtal, 1836-ban tudósította őt az októberi-novemberi békési közgyűlésről.19 Karácsonyi továbbá arról is beszámol, hogy 1846-ban ,,[a]z 1843-ban megyei táblabíróvá kinevezett Eötvös József is megkisérlette, vájjon elnyerhetné-e az alispánságot, de csak keveset tudott maga köré gyűjteni.”20 Arra nézve nincs adat a jegyzőkönyvekben, hogy 1846-ban alispán szeretett volna lenni: az évnegyedes közgyűlések jelenléti íveinek tanúsága szerint csupán egyszer, 1845. október 6-án jelent meg Gyulán 1847 nyaráig bezárólag.21 Mindazonáltal Eötvös nevét, ahogy az 1847-es követválasztás testimóniumai mutatják, nem alaptalanul lehetett összefüggésbe hozni az egyik leszavazott párttal, mégpedig minden jel szerint a Lehoczkyéval. Az 1843-ban és 1846-ban „befutott” nevek alkották annak a pártnak a vezérkarát, amelyik 1847-ben is diadalmaskodott Eötvös József ellenében. Eötvös 1847 júliusában részt vett az 5-9-éig tartó közgyűlésen,22 feltehetően a családi birtokokat érintő ügy miatt is: Rosty Albert táblabíró az alkalommal kívánta szenttornyai birtoka egy részét vadászati tilalom alá vétetni.23 Az 12 BéMLt. Kgy. Jk. 1843: 255., 297., 331., 317-318. és az 1843. július 3., július 18., október 2., december 11-i jegyzőkönyv-fogalmazványok: a jegyzőkönyv sérült. 13 BéMLt. Kgy. Jk. 1843: 977. 14 Zsilinszky M.: Jegyzetek i. m. 128. 15 Dr. Karácsonyi János: Békésvármegye története. I—II. H. n. [Gyula] 1896. I. 473. 16 Héjjá J. E.\ Archontológia i. m. 190. 17 Karácsonyi J.: Békésvármegye i. m. I. 374. 18 Kossuth Lajos: Iratai 1837. május - 1840. december. Hűtlenségi per, fogság, útkeresés. (Kossuth Lajos összes munkái VII.) S. a. r. Pajkossy Gábor. Bp. 1989. 81., 116., 547. és passim. 19 Kossuth Lajos: Ifjúkori iratok. Törvényhatósági tudósítások. (Kossuth Lajos összes munkái VI.) (Fontes Históriáé Hungaricae Aevi Recentioris.) S. a. r. Barta István. H. n. [Bp.] 1966. 897., 29. sz. j. Idézi Héjjá J. E.: Archontológia i. m. 207., 701. sz. j. 20 Karácsonyi J.: Békésvármegye i. m. I. 374. 21 BéMLt. Kgy. Jk. 1845: 561. Vö. 1844: 1., 356., 649., 946.; 1845: 1., 7., 298., 794.; 1846: 1., 278., 535., 846.; az 1847-es Jk. jelenléti ív nélkül, szöveg között indul. 22 BéMLt. Kgy. Jk. 1847: 381. 23 BéMLt. Kgy. Jk. 1847: 1548. sz.