Századok – 2013

TÖRTÉNETI IRODALOM - Hungary Through the Centuries Studies in Honor of Professor Steven Béla Várdy and Ágnes Huszár Várdy (Ism.: Lévai Csaba) IV/1061

szédos országokból érkező kisebbségi magyarság utóbbi évtizedekben megélénkülő bevándorlása sem változtatott lényegesen. Az etnikai alapon szervezett magyar egyházak „némelyike el fog tűnni, némelyikük pedig már el is tűnt. Mások közülük fokozatosan olyan vallási intézményekbe fognak beolvadni, amelyekben az angol a használt nyelv” (410.).

Részben egyesült államokbeli, részben pedig magyarországi témával foglalkozik Gabriel S. Pellathy a Saint Vincent College (Latrobe, Pennsylvania) politológus professzora. Egy amerikai és egy magyarországi választási kampányt hasonlított össze. Egyrészt annak a Howard Deannek a kampányát vizsgálja a 2003-2004-es demokrata párti elnökjelölti előválasztásokon, aki úttörő szerepet játszott az interneten történő pénzgyűjtés technikáinak elterjesztésében, másrészt pedig az 1989-90-es magyarországi parlamenti választásokat veszi górcső alá. Pellathy elsősorban a választási plakátokat vizsgálta és arra a következtetésre jutott, hogy a magyar pártok plakátjai egy olyan közös kulturális örökségre támaszkodhattak, amelyek szimbólumai egyesíteni tudták a demokratikus politikai eljárásokkal ismerkedő magyar választókat. A kommunizmus elleni tiltakozás olyan közös szókészletet és egyesített hangot adott a választóknak, hogy az sikeres rendszerváltáshoz vezetett. Ugyanakkor, a demokrata előválasztási kampány nem tudta egyesíteni a demokrata szavazókat, akik így sem ahhoz nem voltak elég erősek, hogy Howard Dean elnyerje a Demokrata Párt elnökjelöltségét, sem pedig ahhoz, hogy a végül elnökjelöltté választott demokrata jelölt John Kerry elnyerje az elnökséget.

Egy magyarsággal évszázadok óta együtt élő nép a szlovákság egyesült államokbeli életét mutatja be Michael J. Kopanic a University of Maryland munkatársa. Amint azt Puskás Julianna kutatásaiból is jól tudjuk, a szlovákság kitüntetett szerepet játszott a magyarországi kivándorlásban a 19-20. század fordulóján. Az 1899 és 1913 közötti időszakban Magyarországról az Egyesült Államokba érkezett bevándorlók 26,8 százaléka volt szlovák és „csak” 26,3 százaléka magyar. Ez pedig azt jelenti, hogy az összességében kisebb lélekszámú szlovákság arányosan nagyobb „veszteséget” szenvedett így el, mint a magyarok (Puskás Julianna: Kivándorló magyarok az Egyesült Államokban 1880-1940, Akadémiai, Bp. 1982. 71.). Az 1990-es egyesült államokbeli népszámlálás idején 1 882 897 amerikai vallotta magát szlovák származásúnak, míg ugyanezen adat a magyarok esetében jelentősen kisebb 1 582 302 fő volt. Kopanic adatai szerint 1920 előtt 619 866 szlovák bevándorló érkezett az Egyesült Államokba, akiknek életkörülményei nagyban megegyeztek magyar sorstársaikéval. Ók is zömmel az északkeleti nagy iparvárosokban és bányákban találtak megélhetést, csakúgy, mint a magyarok.

Hasonló témával az egyesült államokbeli magyarság lélekszámának alakulásával foglalkozik Nagy Károly poszthumusz és másodközlésben megjelent rövidke írása. Sajnos a 2011-ben elhunyt szerző sem élhette meg a Várdy házaspár előtt tisztelgő kötet megjelenését, pedig a szociológusként több egyesült államokbeli és magyarországi egyetemen is tanító Nagy Károly a két Várdyéval méltán összemérhető munkát végzett az amerikai magyarság magyarságtudatának vizsgálatában és megőrzésében. Nagy Károly arra az érdekes ellentmondásra hívta fel a figyelmet, hogy bár az utóbbi évtizedekben megerősödő multikulturális felfogás elvileg tágabb lehetőségeket nyújt az etnikai azonosság megőrzésére, a magukat magyar származásúnak valló amerikaiak száma mégis folyamatosan csökken. Ez a szám ugyanis 1980-ban még 1 776 902, 2000-ben pedig már csak 1 398 724 volt. Nagy Károly azt is figyelemre méltónak tartja, hogy a magyar származású amerikaiakon belül folyamatosan csökken az otthon magyar nyelvet használók aránya, ami 2000-re 8,43 százalékra zsugorodott. Mindennek okát egyrészt a magyarországi rendszerváltásban látja, hiszen ezzel megszűnt az a politikai ok, amely folyamatosan kivándorlók sokaságát lökte a nagyvilágba. Ezzel párhuzamosan, a „szabad”, nyugati világban létező magyar intézmények elveszítették azt a funkciójukat, hogy a politikai elnyomástól mentes magyar kultúra hordozói legyenek. S persze a csökkenésben az is szerepet játszott, hogy az egyesült államokbeli magyarok jelentős része „szórványban” él, ahol nem kedvezőek a feltételek a kulturális és etnikai azonosságtudat megőrzésére. Erre leginkább csak azokban a tagállamokban (Ohio, New York, Kalifornia, Pennsylvania, New Jersey) van lehetőség, ahol a magyar származásúak aránya meghaladja a százezer főt. Kár, hogy a magyar származásúak államonkénti megoszlását bemutató táblázatban kétszer szerepel New York, viszont hiányzik Pennsylvania.

A kötet szerkesztőinek köszönhetően az az interjú is ebbe a harmadik blokkba került, amelyet Balázs Ildikó 2003-ban Debrecenben készített a Várdy házaspárral. Az interjú egyik központi eleme Wass Albert pályafutásának áttekintése volt, akit Várdy Béla és felesége személyesen is ismert. Ennek kapcsán aztán a Magyarországgal szomszédos országokban kisebbségi sorban élő magyarság helyzete is terítékre került. E kérdéssel összefüggésben Várdy Béla a következőket ál1066 TÖRTÉNETI IRODALOM