Századok – 2013

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Kurucz György: Göttingentől Keszthelyig: Asbóth János (1768-1823) tanári és uradalmi tiszti tevékenysége, 1801-1818 IV/1031

ASBÓTH JÁNOS TANÁRI ÉS URADALMI TISZTI TEVÉKENYSÉGE, 1801-1818 1043

mia tanára, aki egyúttal a tangazdaság tiszttartója volt, az 1800-as évek elején 400 Ft készpénzt, továbbá 200 Ft értékű deputátumot (16 akó bort, 24 köböl búzát, 20 köböl rozst, és 12 öl tűzifát) kapott. Mindehhez hozzászámíthatjuk még a tiszteket megillető marhatartás (földesúri legelőn) jogát, ami Asbóth esetében az 1800-as évek elején 3 db állat volt. Piestyánszky Ignác fizetése azonban messze meghaladta Pethe vagy Asbóth fizetését. Piestyánszky director 1200 Ft, míg a Directio tagjai közül Nyitray Pál inspektor 1000 Ft, Horváth Ferenc plenipotentiárius 900 Ft éves fizetést kapott.59 Mindemellett Asbóthot uradalmi tiszti lakás is megillette, ahol családjával társadalmi állásának megfelelő körülmények között élhetett.60 Gyermekeit természetesen a keszthelyi iskolákba járatta, s egy 1812-ből fennmaradt jelentés szerint a később Festetics ösztöndíjával bécsi katonai iskolába járó Lajos fia eredményes zeneiskolai előmenetelt mutatott.61

A rendelkezésre álló források alapján azonban leszögezhetjük, hogy Asbóth a hierarchizált birtokigazgatásban alkalmazott személyek autoritását kezdettől elfogadta. A Directióhoz intézett egyik első felterjesztésében ezt olvashatjuk: „A minapi rendelése szerint a T[ekinte]tes Directiónak bé küldöm az ide zárt válogatott kertek mivelését egy áltáljában és a Gyümölts-fák termesztését különössen tárgyazó könyveknek lajstromát... méltóztasson [Festetics] vagy ezen lajstrombéli, vagy más ne talán még jobb könyvek közzül nékem — szoros időmhez képest — egynehányot ki válogatni, s azoknak olvasása, használása végett kegyessen kezeimhez szolgáltatni.”62 Ettől függetlenül azonban, ahogyan elődje, Pethe Ferenc, úgy Asbóth János is a korábbi hagyományos módszereket kiiktató racionális gazdálkodási elvek (vetésforgó, bérmunkások alkalmazása, új borászati, egyéb technológiai módszerek alkalmazása, stb.) képviselőjeként azt a benyomást kelthette a Directio tagjaiban, hogy a többi uradalom termelését felügyelő testület — élen Piestyánszky direktorral — nem rendelkezik kellő szakismerettel. Hogy ez a jelenség valóban feszültségeket eredményezett, egyértelműen kiolvasható az Asbóth és Kozina György, a Georgikon másik tanárának rendkívül visszafogott soraiból: „Egyáltaljában alázatosan esedezünk a T[ekinte]tes directiónak ne légyen olly mostoha feltétellel a Georgikonbeli Tisztség eránt, mintha az akár mikor arra az oktalan szemtelenségre és háladatlanságra tudna vetemedni, hogy másoknak bölts tanátsait, s elöljáróik parantsolatjait megvetné, s hogy ne vetettessen, a T[ekintet]es közönséges Gazdaságbéli Director Urnák nagy esmeretét és tapasztalását meg nem tudná voltaképpen betsülni, vagy nem akarna hasznára fordíttani, ha azok akár keményebb parantsoló, akár kegyessebb útmutató hangon a Tisztséggel közöltéinek...”63

im Südosten der Habsburgermonarchie im 18. Jahrhundert. Hrsg. Rainer Bendel - Spannenberger Norbert. Berlin 2010. 206-207.

59 MNL OL P 279 15. d. (nincs fol.), MNL OL P 279 29. d. fol. 129.

60 „A tiszttartóság és a fiskálátus lakásának réformáltatása tetemes” költségekbe került Festetics birtokigazgatásának. MNL OL P 279 39. d. fol. 551.

61 MNL OL P 279 76. d. fol. 428-430.

62 A kérdéses irat 1801. szept. 2-án kelt. MNL OL P 279 26. d. (nincs fol.).

63 MNL OL P 279 30. d. fol. 417-417v.