Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Komjáti Zoltán Igor: "…Keserves órái és napjai sok ezer léleknek…" (Fülek 1682-es ostroma) IV/1001
1028 KOMJÁTI ZOLTÁN IGOR erről is beszélgetett, és Kürtössy szavai szerint, olyan gyengék és demoralizáltak voltak a kurucok Fülek alatt, de szeptember közepén is, hogy ha Caprara megindult volna ellenük, ijedtükben egészen a Tiszáig menekültek volna.131) A Magyarországot fenyegető veszélyre, és Fülek nagyon is valószínű ostromára Koháry István már június közepétől felhívta felettesei figyelmét. Annak ellenére, hogy a szokottnál is nagyobb nehézségeket felvázolta, a Haditanácstól várt anyagi segítség csak július végére érkezett meg. Koháry István külön sikere volt, hogy a füleki három vármegye magisztrátusát meg tudta nyerni, hogy gazdasági hiányaikat leküzdve, élelemmel lássák el a katonaságot, sőt a nemesség egyetemesen csatlakozott a vár védelméhez, miután hűségesküt tett az uralkodóra. Koháry István szinte napra pontosan tájékozódott a török-thökölyánus hadsereg mozgásáról, sikereiről, lehetséges terveiről, amiket továbbított is elöljáróinak. A füleki főkapitány alaposan felkészülhetett az ostromra. Fülek védőinek létszáma nem ismeretes, pontosan meghatározni sem tudjuk, annyi azonban biztos, hogy Koháry a végvár számára előírt létszámra (300 gyalogos, 400 lovas, 200 német lövész) feltöltötte az állományt. Óhozzájuk csatlakoztak a nemesek, a városi polgárok, és nem kizárt, hogy jó pénzért szabad hajdúk is beálltak a védők közé. Ugyanígy az ostromló had létszámát sem tudjuk pontosan meghatározni: a török hivatásos haderőhöz minden hadjárat idején csatlakoztak irreguláris katonai elemek is, vagy kereskedők, markotányosok és egyéb kiszolgáló személyzet, melyek miatt nagyobbnak látszott a tábor, de ezek morálja és harcértéke jóval alatta maradt a hivatásosakénak. Thököly Imre seregéhez is nagy számban csatlakoztak kalandvágyó, zsákmányra éhes emberek, de olyanok is, akiket Nagy László „muszálykurucoknak” nevezett, vagyis akik kényszerből, a büntetéstől való félelem, és javaik pusztításának elkerülése miatt álltak be a kuruc vezér táborába. Az erdélyi fejedelem seregének létszámáról sem tudunk pontos információkat, de őhozzá is elég nagy létszámú töltelékhad csatlakozhatott. Bár az eddigi leírásokban számtalan variáció született róla, Fülek katonai ostroma augusztus 25-én kezdődött meg. Ám az is igaz, hogy augusztus 20-22. között Thököly Imre békés eszközökkel is megpróbálta Koháry Istvánt jobb belátásra téríteni, és levelekkel a vár átadására szólította fel. A főkapitány figyelemre sem méltatta az üzeneteket, vagy elégette őket, vagy felküldte az Udvari Haditanácsnak tanulmányozásra. A három ostromló kontingens külön-külön táborozott le. A blokád folyamán szinte csak a falak ellen vezetett törökök szenvedtek veszteséget (összesen 4000 főt), mivel Thököly emberei csak az ágyúzásban vettek részt. A menetből történő támadás így nem lett sikeres, de a napról napra történő nyomás hatására a védők lassan kénytelenek voltak visszahúzódni a fellegvárba. 131 MNL OL C 1058. tekercs. No. 986. (SABB, Koháry-család levéltára, Pars I.) Koháry Farkas levele Koháry Imrének (Csábrág, 1682. november 18.) - Érdekes viszont, hogy egy helyzetjelentés szerint a kurucok 1682 őszén alkalmasnak tartották magukat Fülek romjainak tartós birtoklására - MNL OL G 13. XIII.5. 2. doboz. föl. 101-102. A Thököly-szabadságharc levéltára - Iratok és levelek (1671-1694)
