Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Komjáti Zoltán Igor: "…Keserves órái és napjai sok ezer léleknek…" (Fülek 1682-es ostroma) IV/1001
FÜLEK 1682-ES OSTROMA 1029 Fülek szeptember 10-én adta meg magát. A vár védői megelégelték az ostrom borzalmait, a belőtt ágyúgolyók által megölt asszonyok és gyerekek látványát, az éhséget, ráadásul a felmentő sereg késedelme miatt is szeptember 9-én Koháry István tudta nélkül tárgyalásokat kezdtek Thököly Imrével, és másnap át is adták a várat. A kapitulációt teljesen elvető, és a Thökölynek behódolni nem hajlandó Koháry Istvánt letartóztatták, és a kuruc fővezér parancsára hamarosan Regécre szállították. A volt főkapitány így megmenekült a haláltól, mert a török vezetőség ki akarta végeztetni a hatalmas veszteségek miatt. Füleket a budai pasa parancsára teljesen lerombolták és felégették, hogy ne kelljen átadni a korábbi megállapodás értelmében Thököly Imrének. Fülek 16 napon át tartó védelme megakadályozta, hogy Thököly Imre a Garamon túlra is kiterjessze a hatalmát, és óriási veszélybe sodorja Pozsonyt és Bécset, ugyanakkor megakadályozta, hogy Lévát is elfoglalja még a hideg idő beállta előtt. Fülek elestének azonban egyenes következménye lett, hogy a Bányavidéki Főkapitányság keleti részének kisebb erődítményei sorra behódoltak Thököly előtt, és a bányavárosokat is sikerült meghódítania. A kuruc fővezér szeptember 16-tól megkapta a fejedelmi címet a szultántól, amit többek között Fülek bevételének is köszönhetett. Fülek lerombolásának helyi következményei is lettek. A füleki három vármegye (Nógrád, Heves és Külső-Szolnok, valamint Pest-Pilis-Solt) megyegyűlési okirattára és levéltára megsemmisült. Nógrád vármegye több alkalommal kérte Koháry Istvánt, hogy engedélyezze a jegyzőkönyveknek és iratoknak egy biztosabb helyre való szállítását, de a főkapitány egyenesen megtiltotta, hogy kivigyék őket az ostrom előtt.132 Emiatt van az, hogy Nógrád vármegye jegyzőkönyveit 1672 ősze és 1683 ősze között nem kutathatjuk. Eltűntek a nemesség- és birtokigazoló iratok is, a tulajdonosok nem tudták igazolni a Neoacquistica Commissio hivatalai előtt tulajdonjogukat, és így az 1690-es években a környék nemességének zöme részben emiatt elvesztette birtokait. Mindazonáltal Pálmány Béla azt is kimutatta, hogy Fülek 1682-es ostromának következménye lett a Nógrád vármegyei nemesség kurucellenessége is.133 Fülek elvesztése kihatással volt a környék lakosságának alapos pusztulására és gazdasági életének romlására is 1682 nyarán és őszén. Koháry Farkas közvetlenül Fülek elfoglalása után így panaszkodott Farkas György lévai alkapitánynak birtokaik pusztulásáról: „...Nekünk, Koháry aknak jó darab portiónk oda, a faluinkat is ott körül-belül mind összeégették: Szécsény után Fülektől is elestünk...”134 132 ...Primum quidem quod praeviso ingruente eidem Praesidio Fülekiensi obsidionis periculo, idem Dominus Paulus Gyürki tarn ipse in persona sua, quam Comitatus quoque iteratas apud Spectabilem & Magnificum Dominum Stephanum Kohari de Csabrág veluti Supremum Capitaneum praefati Praesidii Fülekiensis, ratione praeattactorum Prothocoli & Actorum Comitatus ad locum securiorem transferendorum fecissent requisitiones. Idem tarnen Dominus Stephanus Kohari, memorata Acta & alia Literalia Instrumenta Comitatus post etiam eorundem reiteratas instantias Filekino efferre, inque locum tutiorem transportare minime permississet id quod Comitatus quoque noster recognosceret... - MNL Nógrád Megyei Levéltár IV-l/b. 3. doboz. 1684/40. irat. Nógrád vármegye megyegyűlési iratai (Gács, 1684. április 10.) 133 Pálmány B.: Végvárak i. m. 47. A megyeiek kurucellenességére még: uo. 14. 134 MNL OL P 125. 4704. tekercs. No. 2090-es irat melléklete. (Eszterházy Pál nádor iratai) Koháry Farkas levele Farkas Györgynek (Csábrág, 1682. szeptember 15.)
