Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Komjáti Zoltán Igor: "…Keserves órái és napjai sok ezer léleknek…" (Fülek 1682-es ostroma) IV/1001
FÜLEK 1682-ES OSTROMA 1027 1682 szeptemberének második felében a török fősereg ugyan elvonult, de Thököly Imre 20-a környékén megindult a bányavárosok irányába, és közben hódoltatta a Bányavidéki Főkapitányság keleti részének végvárait (Végles, Korpona, Kékkő, Divény, Bozók, Zólyom).127 Koháry Farkas is írt ezekről az eseményekről a nádornak szeptember 27-én. Koháry István Csábrágon bezárkózott öccse ebben a levélben megadta a szeptember 12. körül Fülek mellett tartózkodó ellenséges tábor létszámát, amit a füleki várőrségben szolgáló, fogságba esett, de közben elengedett katonaviselt emberektől tudott meg. A törökök létszáma 24 ezer fő volt (a korábbi 30 ezerből sok elesett Kassa, Ónod és főleg Fülek alatt); Thököly Imre seregének létszáma 12 ezer fő lehetett; az erdélyi csapatok pedig 10 ezer főt számláltak, akik közül a legtöbb „...igen fegyvertelen volt...”.128 Koháry Farkas pár nappal később ismét megerősítette 27-i levelének tartalmát, ám hozzátette, hogy már Csábrág alá is várják az ellenfelet. Ezért a főúr ismét feleskette az uralkodó hűségére embereit, öccseit és egész családját, a nádort is kérte, küldjön segítséget, oltalmazza őket, nehogy a családjuk kihaljon.129 A veszély október legelején még mindig a Koháry-család feje fölött leselkedett. Koháry Farkas megírta, hogy szitnyai kastélyukat teljesen feldúlták a kurucok, és olyan információkat kapott, hogy Csábrágot is megpróbálják meghódítani. Léva elfoglalását is napirendre tűzték a lázadók. Azt viszont jó hírnek könyvelte el, hogy a kurucok mellé adott kisebb török segélycsapatok megkezdték a hazamenetelüket, igaz, hogy óriási zsákmányt és 1000 magyar rabot hurcoltak magukkal.130 Összegzés Fülek 1682-es ostroma és elfoglalása egy jól megtervezett hadjárat eredménye volt, bár külső tényezők is segítették az ostromlókat. Ibrahim budai pasa ebben az évben szinte az egész Hódoltság török haderejét felhasználhatta. Thököly Imre is főparancsnoki tekintélyénél fogva jelentős létszámú katonát vihetett harcba, amihez még a hadjárat során tapasztalt rendkívüli szerencséje is hozzájárult. A magyar hadszíntéren alkalmazott Habsburg-katonapolitika is nagyban okozta egész Felső-Magyarország és Fülek vesztét: a császári seregek zöme Győr és Pozsony környékén állomásozott, melynek legfőbb feladata a császárváros védelme volt. Felső-Magyarország védelmére egyáltalán nem, Fülek felmentésére pedig csak augusztus végén indított el sereget az uralkodó, akkor is csak Esterházy Pál hosszas könyörgésére. Carlo Strassoldo és Aeneas Caprara tábornokok habozása — mely az ostromló sereg nagysága miatt alakult ki — végül Fülek vesztét okozta. (A kurucok még 1682 novemberében is álmélkodtak azon, hogy a császári felmentő sereg nem indult meg ellenük. Koháry Farkas és Kürtössy Pál, Thököly egyik főtisztje egy fegyverszünet alkalmával 127 Varga J.: Thököly i. m. 364.; Uő: Válaszúton i. m. 34. 128 MNL OL P 125. 4706. tekercs. No. 2815. (Eszterházy Pál nádor iratai) Koháry Farkas levele Esterházy Pálnak (Csábrág, 1682. szeptember 27.). 129 Uo. No. 2816. Koháry Farkas levele Esterházy Pálnak (Csábrág, 1682. szeptember 30.). 130 Uo. No. 2817. Koháry Farkas levele Esterházy Pálnak (Csábrág, 1682. október 3.).
