Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Komjáti Zoltán Igor: "…Keserves órái és napjai sok ezer léleknek…" (Fülek 1682-es ostroma) IV/1001
1026 KOMJÁTI ZOLTÁN IGOR szemtanúk beszámolójára alapozva állította azt, hogy a török sereg vesztesége 6000 fő volt.121 122 Jakiin Miklós nyitrai püspök arról írt Esterházy Pálnak, miért kellett Füleket lerombolni: „...Az Budai Vezér...öszvevesztek Tököli Urammal, mert mindenik kívánta megtartani [a várat], azonban se egyikének, se másikának hogy ne légyen, mind [puska-] porral elhányatták, mind várát, bástyáját...”.122 A budai pasa semmiképpen nem akarta Thökölynek átadni a várat (ugyanúgy, mint Ónod esetében), ezért még 10-én parancsot adott a teljes lerombolására és felégetésére. A falak lerontását az erdélyi segédcsapatoknak kellett sürgősen elvégezni. A pasa még a főrendű erdélyiektől is megkövetelte a munkát. Apor Lázár ennek ellenszegült, mire a munkafelügyelők megverték. Apafi Mihály azonnal panaszra ment Ibrahimhoz, a pasa azonban rárivallt: „Tessis csak ember vagy, tessis dolgozzál!”123 Bethlen Miklós önéletleírásából ismeretes, hogy Ibrahim budai pasa addig nem akarta elengedni az erdélyieket, amíg Fülek palánkjait le nem rombolják. Bethlen szerint tehát nem az egész várat, csakis a paliszádokat rombolták le. Am a parancs kihirdetésekor így is majdnem kétségbe esett Teleki Mihály és az erdélyi vezetés, mert semmilyen alkalmas várromboló szerszámokkal nem rendelkeztek. Bethlen javaslatára a falakat arányosan felosztották a vármegyék száma szerint, a várból pedig olyan gerendákat hoztak le, amelyeket némi átalakítás után 16-20 fő megragadott, és faltörő kosként alkalmazott. Az említett hatalmas gerendák, valamint balták, csákányok és feszítőbotok segítségével sikerült három nap alatt a földfelszíntől mért 1 méteres magasságig lerombolni a palánkrendszert. Az erdélyi csapatok ezután hazaindulhattak, de előbb 9000 tallért elvett tőlük Ibrahim pasa.124 Egy 1682 őszén keletkezett helyzetjelentés viszont arra utal, hogy Füleket — miután a védők átadták — a törökök szétágyúzták az Ónodból elhozott és a várban zsákmányolt ágyúkkal. A lövegeket később visszavitték eredeti helyükre.125 Szeptember 17-én Farkas György két lévai embertől nyert értesüléseit osztotta meg Esterházy Pállal: a törökök mennének tovább, de Thököly Imre és Apafi Mihály maradni akarnak. Füleket teljesen lerombolták, erődként nem ér már semmit, a két lévai ember látta a pusztítást, és ugyan Strassoldo a császári hadakkal Zólyom környékén táboroz, de Farkas szerint már teljesen mindegy, hiszen „...[Füleknek] segítségére már haszontalan menni...”.126 121 MNL OL P 125. 4704. tekercs. No. 2090-es irat melléklete. (Eszterházy Pál nádor iratai) Koháry Farkas levele Farkas Györgynek (Csábrág, 1682. szeptember 15.). 122 MNL OL P 125. 4720. tekercs. No. 6238. (Eszterházy Pál nádor iratai) Jakiin Miklós püspök levele Esterházy Pálnak (Léva, 1682. szeptember 16.). 123 Varga J.: Thököly i. m. 362-363.; Uő: Válaszúton i. m. 32.; Nagy L.: „Kuruc életünket” i. m. 145.; Parti Z.\ Fülek i. m. 249. 124 Bethlen M. élete i. m. 730-731. 125 MNL OL G 13. XIII.5. 2. doboz. föl. 101-102. A Thököly-szabadságharc levéltára - Iratok és levelek (1671-1694) 126 MNL OL P 125. 4704. tekercs. No. 2090. (Eszterházy Pál nádor iratai) Farkas György levele Esterházy Pálnak (Léva, 1682. szeptember 17.).
