Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Komjáti Zoltán Igor: "…Keserves órái és napjai sok ezer léleknek…" (Fülek 1682-es ostroma) IV/1001
1024 KOMJÁTI ZOLTÁN IGOR és Fülek romlásával, őneki tulajdonították a füleki civilek és katonák ostrom közbeni szenvedését és halálát. Azt is szemére vetették, hogy a kapituláció ellenzésével további életveszélynek tette ki őket, nyílt szembeszállásra biztatta előző nap reggel a békésen felvonuló janicsárokkal szemben, sőt Thököly becsületszavát is megcsúfolta, semmibe vette azzal, hogy sem felolvastatni, sem kézzel érinteni nem akarta a szöveget. Vádolták azzal is, hogy nyíltan bomlasztotta a kuruc tábor rendjét, mikor a Lipót iránti kötelességre emlékeztette a füleki katonákat. Mindezek miatt Thököly Imre úgy döntött, hogy a kapitulációs okmány ereje Koháry Istvánra nem érvényes, és ezért letartóztatását rendelte el, és azonnali börtönbüntetésre ítélte. Ezután egy kuruc lovassági tiszt 20 Thököly-muskétással együtt körbevette, majd német hivatalnokok léptek oda hozzá, ők is letartóztatottnak nyilvánították. Koháry letette a fegyvereit, és ezt mondta: „...Ha Istennek úgy tetszik, hogy fogoly legyek, ugyanő segítségével még a szabadságot is elérhetem...”. Még aznap a Fülek alatti táborban tartották, majd hamarosan átszállították Regécre, ahol a tömlöcben kilenc hónapot töltött.115 Valószínűleg szeptember 12-én indíthatták útnak, mert Thököly ezen a napon írta ezt a regéci várparancsnoknak, Szirmay Miklósnak, hogy „...ez hazának nevezetes és mások felett való métely ét...mennél keményebben tartsa...” .116 Információk Fülek feladásáról és az utána kialakult helyzetről Nagy megdöbbenést és ijedtséget váltott ki a vár feladása, mert az újonnan elfoglalt területeknek a tartós kizsákmányolást jelentette, a vártól nyugatra elterülő országrésznek pedig azt a biztos veszélyt, amit a kuruc-török had további előrenyomulása okozhatott. A Koháry-család tagjainak pedig a főkapitány további sorsa okozott aggodalmat. A szeptember 10. utáni eseményekről különféle hírforrásokból tudunk, amiket kronológiai sorrendben közlök. Lendvay György arról számolt be Johann Caspar Ampringen volt kormányzónak, hogy Fülek után azonnal elesett Kékkő vára is. Caprara tábornok nem mentette fel ugyan Füleket, de olyan kiáltványt adott ki, melynek tartalma szerint, aki most újonnan áll át Thökölyhez, soha nem fog kegyelmet kapni.117 Koháry Farkas szeptember 14-én Caprara tábornoknak írt, aki továbbította ezt latin nyelven Esterházy Pálnak. Koháry István öccse a füleki magyar katonákat tette felelőssé a vár átadásáért, akikhez a német helyőrség is csatlakozott, és közösen lázadtak fel a főkapitány ellen. Koháry István fogságba vetését is megerősítette. Koháry Farkas jelentése szerint Füleket aknákkal robbantották szét, de előtte az összes török foglyot kiszabadították. A katonatisztek közül többen eles115 MNL OL C 1056. tekercs. No. 111. (SABB, Koháry-család levéltára, Pars I.) Koháry István leírása Fülek 1682-es ostromáról és azután következő fogságáról (keltezetlen latin, magyar és német nyelvű leírások). 116 Varga J. János: Thököly Imre 1657-1705. In: A magyar történelem vitatott személyiségei 3. Bp. 2004. 57. 117 MNL OL C 1296. tekercs. No. 15972. (SABB, Koháry-család levéltára, Pars V) Lendvay György levele Johann Caspar Ampringennek (Csábrág, 1682. szeptember 11.)
